Politika

Orbán meghunyászkodó szavai: Magyarország kénytelen-kelletlen belátja….

thepost.hu

A Kossuth rádióban beszélt péntek reggel Orbán Viktor. A miniszterelnök nem támogatja, hogy az EU tagállamai közös hitelt vegyenek fel azért, hogy Ukrajnát támogassák. Szerinte minden országnak külön, közvetlenül kell támogatást nyújtania, Magyarország pedig már el is különítette ezt az összeget a 2023-as költségvetésben

Brüsszel új szankciós csomagon dolgozik, december ötödikén pedig életbe lépnek az olajszankciók. Orbán Viktor azt mondta, kilenc hónapja tart a háborút, az EU elképzelése pedig az volt, hogy a szankciók lezárják a háborút, azonban a szankciók egy miliméterrel sem visznek közelebb a békéhez, ellenben szerinte nagy kalamajkát okoznak. Nehéz tél jön a miniszterelnök szerint, az ukránok nehéz helyzetben vannak, míg az oroszok tudják folytatni a háborút. Vagyis: szerinte a szankciók politikája nem érte el a célját, és elhibázott volt. A szankciók legkomolyabb része azonban szerinte csak december ötödikén lép hatályba, ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését.

Orbán azt mondta, ránk ez a tiltás nem vonatkozik, Magyarország importálhat orosz olajat, ellátási gond nem lesz, a probléma az ár, mivel az árak rohanása alól Magyarország sem fogja tudni magát kivonni.

Az EU ársapkát tenne az olajra és gázra, Orbán azt mondta, azt már tudni, mit akarnak a brüsszeli bürokraták. Azt szeretnék szerinte, hogy az atomenergiára és a gázra is kiterjesszék a szankcióra. Ezalól mentességet kell kapnunk – jelentette ki, kihangsúlyozva, hogy eddig ezt mindig sikerült kivívni, így jó reményekkel tárgyalnak az EU-val az új szankciókról is. A nyomás viszont szerinte folyamatos, lesznek újabb szankciós csomagok, így küzdeniük kell azért, hogy alapvető érdekeiket megvédjék.

A nemzeti konzultációt már több mint egymillióan töltötték ki, Orbán szerint pedig húsbavágóak a kérdések, alig van szerinte fontosabb, minthogy mennyit kell fizetni az energiáért. A miniszterelnök szerint nem csupán kitöltik, hanem beszélnek is a konzultáció témáiról.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az ország gazdasági sikere az uniós szankciókon múlik.

Orbán szerint továbbra is van egy háborúpárti tábor Európában, azonban van egy másik gondolkodásmód is, ők ehhez tartoznak: azonnali tűzszünet és béketárgyalások. Akik háborúpártiak, azok követelnek újabb és újabb szankciós csomagokat. Félévente kell dönteni a szankciók meghosszabbításáról, most pedig olyan a helyzet Orbán szerint, hogy meg kell állnunk, és meg kell vitatnunk mindet, mielőtt a meghosszabbításukról döntenénk.

A miniszterelnök odaszúrt az Egyesült Államoknak és az Uniónak is – egyszerre. Megfejtése szerint az EU most drágán vesz Amerikától olajat, ez pedig szerinte nem igazi barátság. Nincs válasz szerinte arra a kérdésre, hogy mi az új európai gazdasági stratégia. Ha amerikai forrással akarjuk pótolni a kieső orosz energiát, akkor az drága lesz, mert ha az oroszoktól nem hozhatunk olcsót, akkor máshonnan kell drágát – mondta Orbán, hozzátéve: ettől van szankciós infláció. Orbán szerint nem látszik, hogy a drága energiával hogyan lesz versenyképes az európai gazdaság. Magyarország pedig nem várhat arra, hogy valaki kitalálja, hogyan fog kinézni a jövőben az EU gazdasága, ezt saját kútfőből kell kidolgoznia a kormánynak, fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt.


A magyar helyreállítási tervről Orbán azt mondta, léptünk egyet előre, ha nem is egy óriásit, azért jelentős lépést tettünk, mivel az Európai Bizottság másfél év után elfogadta a helyreállítási tervet. Itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb, ’21 nyarán megkaphattuk volna ezeket a forrásokat, politikai okokból nem adták oda Magyarországnak – jelentette ki. Orbán szerint az előző választáson a Nyugat baloldali kormányt akart, a pénzt nem adták, hanem a baloldalnak adtak “guruló dollárokat”. Mivel azonban a nemzeti kormány nyert, olvasata szerint a Bizottság is belátta, hogy meg kell állapodni. 17 kérése volt a Bizottságnak, ezt az ország teljesítette – tette hozzá, majd köszönetet mondott azoknak, akik a tárgyalásokon dolgoztak. Jó döntésnek nevezte, hogy Navracsics Tibort visszahívta a kormányba.

Van már 19. és 20. kérése is az Európai Bizottságnak, aki pedig ismeri az EU-t, az tudja, hogy ők ilyenek – mondta Orbán, aki szerint a Bizottság megpróbálja hatalmát és befolyását kiterjeszteni Magyarországra újabb és újabb feltételeivel. Vannak azonban alapvető kérdések, amiben nem fogunk változtatni a véleményünket Orbán szerint. A miniszterelnök azt mondta, ilyen a szankciós, migrációs és az LMBTQ-kérdés.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a háborúnak nem csak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukránokat, nem csupán újjáépítési költségei vannak a háborúnak, hanem kiderült, hogy van egy harmadik tétel is: az ukrán állam működtetésének kérdése, mert nem tudnak például fizetést adni, nyugdíjat adni. Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni – jelentette ki, így Ukrajna az EU-hoz fordult pénzért. Az EU pedig adna is, évente 18 milliárd eurót. Orbán azt mondta, nem vagyunk tőle boldogok, de elfogadjuk, azonban kiemelte: nem lenne ez a pénz, ha nem lenne háború. Magyarország szerinte kénytelen-kelletlen belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés az, hogy hogyan.

Két lehetőség van: közösen vegyünk fel hitelt és abból adjunk Ukrajnának, ám ezt a kormány nem támogatja, ahogy egyáltalán nem támogatnak olyan politikákat, ami közös hitelfelvételt jelentene, mert az adósságközösséget jelentene, ezt pedig unokáink is nyögni fogják. Nem Magyarország szokott fizetésképtelenné válni, hanem mások – emelte ki. Azt javasolják, hogy ha segíteni kell, akkor ebből az összegből mindenki súlyozva vállalja saját részét, és adja azt közvetlenül Ukrajnának.

A magyar állam ezt megtette, félretették azt a pénzt, amit oda kell adni Ukrajnának, ezt oda is fogják adni elmondása szerint.

A globális minimumadóról Orbán azt mondta, ez munkahelygyilkos adóemelés. Ha ezt bevezetnék, az oda vezetne, hogy munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon. Az adókérdés olvasatában nem globális, hanem nemzeti kérdés. A választók szerinte azért szeretik a demokráciát, mert ebben ők határozzák meg, hogy ki kerül kormányra, és az milyen adópolitikát folytat. Így a globális minimumadót demokrácia szempontjából sem látja jónak.

Orbán azt mondta, a Magyarországra érkező energiának az ára a ’21-es évben hétmilliárd euróba került. ’22-ben ez 17 milliárdra ugrott, ’23-ra feljebb mehet, lejjebb biztosan nem fog. Ez azt jelenti, évente legalább tízmilliárd eurót bukunk az energiaárak miatt. Ha ez nem lenne, akkor a pénzt lehetne pedagógusbérekre is fordítani, meg olyan dolgokra, amikre szerinte az országnak szüksége van. Hozzátette, hogy bár elfogadták már a 2023-as költségvetést, de a világ a feje tetejére állt, így újra kell azt tervezni. Ha a kormány jól dolgozik, akkor az ország nem fog recesszióba esni, sőt, 1,5 százalékos gazdasági növekedés jöhet.


Természetesen beszélt a rezsicsökkentésről is, ismét kiemelte, hogy szerintük a kormány havonta 181 ezer forinttal segíti a családokat. Ha ez nem lenne, sokan kerülnének kilátástalan helyzetbe, csődközelbe. Így kulcskérdés, hogy minden fillért a rezsivédelmi alapba kell tenni, mert csak így tudják védeni a családokat a szankciós politika által okozott inflációtól, energiaárrobbanástól.

Egyre több a menekült, vannak, akik lövöldöznek is. A miniszterelnök azt mondta, hogy a helyzet egyre durvább, áldatlan állapotok vannak a határon. Szerinte a határmentiek élete lassan elviselhetetlenné válik. A határterületet jobban védeni már nem lehet, a konfliktusokat ott már lehetetlen kezelni, így lejjebb kell tolni a védekezés vonalát, Szerbia déli határaihoz. Akcióterv erre már van, pénzt, embereket és eszközt gyűjtenek a kivitelezéséhez. Jó hír, hogy Kassán volt V4-es csúcstalálkozó, a miniszterelnök elmondása szerint a migráció hatásait a V4-es országok is érzik, így felajánlották, hogy segítenek az osztrák–szerb–magyar terv végrehajtásában. Orbán azt mondta, tudja, hogy az energia a legnagyobb probléma, de történelmi léptékben a legnagyobb kihívás a migráció. Brüsszelben pedig szerinte olyan emberek vannak, akik a migránsokat be akarják engedni, sőt arra akarják kötelezni a tagállamokat, hogy beengedjék őket.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top