Miközben a tiltakozásaikról egy szót sem szólt.
Nehéz tél jön a miniszterelnök szerint, az ukránok nehéz helyzetben vannak, míg az oroszok tudják folytatni a háborút. Vagyis: szerinte a szankciók politikája nem érte el a célját és elhibázott volt. A szankciók legkomolyabb része azonban szerinte csak december ötödikén lép hatályba, ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését.
Orbán azt mondta, ránk ez a tiltás nem vonatkozik, Magyarország importálhat orosz olajat, ellátási gond nem lesz, a probléma az ár, mivel az árak rohanása alól Magyarország sem fogja tudni magát kivonni.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a háborúnak nem csak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza az ukránokat, nem csupán újjáépítési költségei vannak a háborúnak, hanem kiderült, hogy van egy harmadik tétel is: az ukrán állam működtetésének kérdése, mert nem tudnak például fizetést adni, nyugdíjat adni.
Külső források nélkül az ukrán állam nem tud működni – jelentette ki, így Ukrajna az EU-hoz fordult pénzért. Az EU pedig adna is, évente 18 milliárd eurót. Orbán azt mondta, nem vagyunk tőle boldogok, de elfogadjuk, azonban kiemelte: nem lenne ez a pénz, ha nem lenne háború. Magyarország szerinte kénytelen-kelletlen belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, a kérdés az, hogy hogyan.
Két lehetőség van: közösen vegyünk fel hitelt és abból adjunk Ukrajnának, ám ezt a kormány nem támogatja, ahogy egyáltalán nem támogatnak olyan politikákat, ami közös hitelfelvételt jelentene, mert az adósságközösséget jelentene, ezt pedig unokáink is nyögni fogják. Nem Magyarország szokott fizetésképtelenné válni, hanem mások – emelte ki. Azt javasolják, hogy ha segíteni kell, akkor ebből az összegből mindenki súlyozva vállalja saját részét és adja azt közvetlenül Ukrajnának.
A magyar állam ezt megtette,
félretették azt a pénzt,
amit oda kell adni Ukrajnának, ezt oda is fogják adni elmondása szerint.
A globális minimumadóról Orbán azt mondta, ez munkahelygyilkos adóemelés. Ha ezt bevezetnék, az oda vezetne, hogy munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon. Az adókérdés olvasatában nem globális, hanem nemzeti kérdés. A választók szerinte azért szeretik a demokráciát, mert ebben ők határozzák meg, hogy ki kerül kormányra és az milyen adópolitikát folytat. Így a globális minimumadót demokrácia szempontjából sem látja jónak.
Orbán azt mondta, a Magyarországra érkező energiának az ára a ’21-es évben hétmilliárd euróba került. ’22-ben ez 17 milliárdra ugrott, ’23-ra feljebb mehet, lejjebb biztosan nem fog. Ez azt jelenti, évente legalább tízmilliárd eurót bukunk az energiaárak miatt. Ha ez nem lenne, akkor a pénzt
lehetne pedagógusbérekre
is fordítani, meg olyan dolgokra, amikre szerinte az országnak szüksége van.
Természetesen beszélt a rezsicsökkentésről is, ismét kiemelte, hogy szerintük a kormány havonta 181 ezer forinttal segíti a családokat. Ha ez nem lenne, sokan kerülnének kilátástalan helyzetbe, csődközelbe. Így kulcskérdés, hogy minden fillért a rezsivédelmi alapba kell tenni, mert csak így tudják védeni a családokat a szankciós politika által okozott inflációtól, energiaárrobbanástól.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!