Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet az extraprofitadókról szóló rendelet módosításáról. Ez nem volt meglepő, miután Orbán Viktor miniszterelnök napközben arról posztolt a kormányülésről, hogy a benzinárból keletkező extraprofitot elvonják, és a rezsivédelmi alapba irányítják.
A rendelet két ponton nyúlt hozzá az adókulcsokhoz.
- A kabinet 95 százalékra emelte a Molnak azt az extraprofitadóját, amit a Brent és az Urál olajárak különbségén nyer; ez az adó eredetileg 25 százalék volt, majd nyáron emelték meg 40 százalékra (amikor a hatósági áras tankolásra jogosultak körét lényegében a magyar forgalmival rendelkező, magánszemély tulajdonában lévő autókra szűkítették).
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindazt a nyereséget, amit az orosz és a nyugat-európai olajár különbözetén a Mol megkeres, az olajcég helyett a kormány teszi zsebre (faramuci adalék, hogy ez a különbözet részben az oroszellenes szankciók hatása is, miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a szankciók ártanak Magyarországnak). A Portfolio.hu első, általuk is hozzávetőlegesnek mondott, a kormány által nyáron közölt adatokon alapuló számításai szerint
ez jövőre 470-480 milliárd forintos pluszbevételhez juttathatja a költségvetést.
- Emellett pedig a távhőtörvényben szabályozott jövedelemadóhoz is hozzányúltak. Az energiaellátók 2023-as, pozitív adóalapból számolt jövedelemadója a rendelet értelmében 31 százalékról 41 százalékra nőtt.
Mit jelent ez a második pont? Nyáron, az első különadó-rendelet megalkotásánál Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy az energiaszektortól remélt 300 milliárdos pluszbevételből 250-et a Mol fizet majd, 50-et egy új szektor, a bioetanol-gyártók megadóztatásától várnak – ezért az akkori rendelet a feldolgozóipari gyártókat is az energiaellátók jövedelemadó-alanyának minősítette, és 31 százalékos adóval sújtotta.
Ez a 31 százalék emelkedik most 41 százalékra – ám a most megjelent kormányrendelet értelmezésünk szerint nem szűkíti le az érintettek körét. Így fogalmaz ugyanis: „A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka”; márpedig a távhőtörvény (itt olvashatja) a 4. §-ában azt írja: „A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll”.
És még egy adóemelés keddről
Egyébként még egy további adóemelést, vagyis adó-visszaemelést is elrendelt a kormány az üzemanyag-piacon. A jövedéki adó mértéke ugyanis – még egy kedd éjszaka megjelent rendelet értelmében – visszaállt az árstop előtti állapotra. Ennek megfelelően a 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke áfa nélkül 25 forint literenként.
Egy rendkívüli, éjjel fél 11-es időpontra meghirdetett kormányinfón jelentette be kedden Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér, hogy a 2021 novemberében bevezetett, literenként 480 forintos hatósági üzemanyagárat eltörlik. Hernádi Zsolt Mol-vezér azt mondta, hogy a Mol-kutakon a változás időpontjától az alábbi árak lesznek irányadóak: a 95-ös benzin literje 641 forintba, míg a gázolajé 699 forintba kerül.
Orbán Viktor ezután szerdán napközben azt posztolta: „Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk, és a rezsivédelmi alapba irányítjuk”.
Pofon a Molnak
Már a kormányfőnek ez a délelőtti posztja elég volt ahhoz, hogy megrengesse a Mol árfolyamát a pesti tőzsdén. Délelőtt még határozott emelkedésben voltak a Mol-részvények – nyilván a kedd éjszakai bejelentés hatására –, az előző napi 2818 forintos záróár után 2916 forintig emelkedtek, egészen a kormányfői bejelentésig. Ekkor gyorsan nagyot esett, majd a tőzsdezárásra 2746 forinton ért el napi mélypontot az árfolyam. Ez 2,6 százalékos mínuszt jelent az előző napi záráshoz, illetve 5,8 százalékosat a napi csúcshoz képest. Aztán egy ilyen súlyú adóemelés fényében egyáltalán nem lenne meglepő – persze ez nem hivatalos befektetési tipp –, ha ez a lejtmenet csütörtökön folytatódna.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!