Politika

Agyrém: Kiderült, mennyibe kerül a magyaroknak Orbánék vármegye-őrülete

nyugatifeny.hu

Több száz állami intézményt és civil szervezetet érint a rendelkezés.

Fontos változás lép életbe január 1-jével, ugyanis több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket. Ezzel pedig több száz intézmény és szervezet neve módosul, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni.

Mindez csak a választási irodának kerül 16 millió forintba, és további komoly adminisztrációs terheket jelent a történelmi okokkal indokolt váltás a kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen minden rendeletet és törvényt át kell írni, amelyben a megye szó szerepel.

Miután az Országgyűlés tizenegyedszer is módosította az Alaptörvényt, január 1-jétől a megyéket vármegyéknek kell nevezni, egy másik javaslattal pedig visszahozták a főispánokat is.

“Senki sem gondolhatja komolyan, hogy királyságot akarunk!”

— mondta Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja 2022 júliusában, az Alaptörvény módosítását követően.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a módosítási javaslattal kapcsolatban úgy fogalmazott:


“A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.

A döntés értelmében, több ezer jogi dokumentumot, és több mint ötszáz kormányrendeletet kell módosítani, ami az ügy szimbolikus jelentőségén túl,

több száz állami intézményt és civil szervezetet érint.

Tehát adott a feladat: a kormány mellett már a megyei és települési önkormányzatok, valamint a civil szervezetek jogászai is lázasan fürkészhetik majd, hogy mely jogi iratokban szerepel a megye szó.

A Telex arról írt, hogy a Miniszterelnökség például egy 105 oldalas dokumentummal készül, és összesen mintegy 320 kormányrendeletet módosítanak ebből az okból. Az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel, míg az Építési és Közlekedési Minisztérium 51, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője pedig 17 rendeletet ír át.

A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy összesen hány kormányrendeletet és törvényt kell módosítani a névváltoztatás miatt, de nem kaptunk választ.

Január 1-jétől így számos intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak:

  • vármegyei önkormányzatok,
  • vármegyei kormányhivatalok,
  • vármegyei rendőr-főkapitányságok,
  • vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok,
  • vármegyei főügyészségek,
  • vármegyei adó- és vámigazgatóságok,
  • vármegyei kórházak,
  • vármegyei levéltárak,
  • vármegyei könyvtárak és
  • vármegyei szakképzési centrumok.

Át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit is:

  • vármegyei kereskedelmi és iparkamarák,
  • vármegyei orvosi kamarák,
  • vármegyei ügyvédi kamarák,
  • vármegyei építész kamarák,
  • vármegyei mérnöki kamarák.

Ezen kívül 2023-tól mindenkinek vármegyei autópálya-matricát kell venni, vármegyei hírlapot vagy vármegyei naplót olvashat, ha egyáltalán kíváncsi lenne a kormányzati propagandára. Tavasszal pedig folytatódnak a vármegyei labdarúgó-bajnokságok, az országgyűlési választásokon pedig vármegyei választókerületek jelöltjeire lehet majd szavazni — ismertette a lap.


A Telex néhány héttel a törvény hatálybalépése előtt közel kéttucatnyi állami intézménytől és szervezettől kérdezte meg, hogy milyen feladatokkal és költségekkel jár az átnevezés. Mint írták, alig pár helyről kaptak választ kérdéseikre.

Magyar Közút Zrt.-nek például összesen 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia.

Nemzeti Választási Irodának (NVI) az összes választási szoftverben és felületen át kell írni a megyei választókerületeket vármegyei választókerületekre. “A vonatkozó fejlesztések mostanra elkészültek,

ezek teljes összege nettó 16 689 920 forint”

— írták.

A főügyészségi épületek hivatali tábláit 1,16 millió forintért rendelte meg a Legfőbb Ügyészség, de le kell cserélni 1054 ügyészségi szolgálati igazolványt is, ami 951 ezer forintba került.

Juhász Tünde, a megyei kormányhivatal korábbi vezetője – aki ma Lázár János közigazgatási államtitkára – korábban arról beszélt, hogy a megyében lakóknak nem lesz teendőjük a névváltoztatással kapcsolatban. Juhász akkor úgy számította ki, hogy a megyei kormányhivatalnak összességében 1-2 millió forintos költséggel jár az átnevezés.

Azonban a kormányzat

összesen 35 millió forintot biztosított egyetlen megye névváltoztatásával összefüggő feladatokra.

A rendőrség például 6,5, a Nébih 4,46, az államkincstár 2,4 millió forintot kapott, de a határozatból az is kiderül, hogy 10 milliót fordítottak a kormányzati kommunikációra is.

Ha felszorozzuk ezt a 35 millió forintot a tizenkilenc megyével, akkor is

legalább 665 millió forint összköltség jön ki.

A lap megjegyezte: az infláció mértékét tekintve azonban valószínűleg még ennél is jóval nagyobb összeget nyel majd el a névváltoztatás.

Rákérdeztek a pontos költségekre is a Miniszterelnökségnél, de kérdéseikre nem válaszoltak.

(telex.hu) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top