Összetévesztették a honvédséget az iskolákkal.
Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák — derült ki egy, a Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból, amely a pedagógus-teljesítményértékelési rendszer új koncepcióját vázolja fel.
A pedagógusok munkájának ellenőrzését jelenleg főként külső értékelésekkel (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel) végzik, így ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a
belső ellenőrzés,
amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.
A tervek szerint az új belső értékelés folyamata a “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd: az intézményvezetőnek a tanévet megelőzően, augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra.
Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján.
A cél a pedagógusok ösztönzése a “minőségi munkavégzésre”: az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor akik átlag alatt teljesítenek, azoknak akár csökkenthetik is illetményeiket.
A pedagógusoknak tanév elején három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, a koncepció szerzői több példát is hoznak, hogy világos legyen, milyen célokra gondol a Belügyminisztérium: ilyen lehet, hogy egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának, vagy legalább öt, a “magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt.
De elvárnák tőlük azt is – igaz, csak példaként említve –, hogy tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken, vagy hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.
A koncepció mindemellett általános elvárásokat is felsorakoztat arról, mit lehet “ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői munkának, hozzáállásnak tekinteni.
A tanárok esetében egyebek mellett azt, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, amelynek célja
“a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”.
Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”.
A személyes teljesítménycélok elérése mellett a pedagógusoknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük.
A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnak az értékelés során. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék (tőlük akár pénzt is elvonhatnak).
Az intézmények, valamint a pedagógusok egyéni értékelésében is nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérésekből, iskolai eredményekből származó adatok (például versenyek, diákolimpiák, továbbtanulási adatok, a kompetenciamérések eredményei), valamint a tanulói, szülői visszajelzések is.
A pedagógusok értékelésébe az intézményvezető mellett a vezetőhelyetteseket, valamint a munkaközösség-vezetőket is be kell majd vonni, így utóbbiaknak például rendszeres óralátogatásra is kell járniuk kollégáiknál.
Az új értékelési rendszer törvényi kidolgozása még folyamatban van, de a koncepció kitér arra is, hogy az iskolai KRÉTA-rendszer felületén egy új teljesítményértékelő szoftver fejlesztésébe is bele kell kezdeni. Emellett lesz majd egy körülbelül féléves kipróbálási időszak egy kis létszámú, de valamennyi köznevelési intézménytípust lefedő minta bevonásával.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
