Egyik olvasónk egy olyan küldött a Nyugati Pályaudvar elől, amin virágárusok kínálják a járókelőknek portékáikat. A horribilis áron kínál virágok árusításáról azonban vélhetően közülük sem mindnyájan tudják, hogy engedélyhez kötött. Ha ennek kiváltását valaki elmulasztja, az bűncselekményt követ el. Nem igen látszik viszont, hogy a hatóságok igazoltatnák az árusokat, hogy az üzletelés legaláis hátteréről megbizonyosodjanak. Vajon mi lehet a tétlenségük hátterében?
Február 14-e Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket. Nem meglepő, hogy ezen felbuzdulva ismét ellepték a közterületeinket a semmiből előkerülő árusok, akik a nyílt utcára kitelepülve portékáikat.
Olvasónk most épp a Nyugati Pályaudvarnál szúrta az egyébként számos csomópontnál megtalálható kofákat, akik gaykorlatilag egy fél virágbolt kínálatával próbáltak magukra vonni a járókelők figyelmét. Az egyik férfi azt is elárulta neki, hogy négyezer forintért kínál egy rózsát és vélhetően a tulipánok, valamint az egyéb virágok ára sem lehet barátibb.
A helyzet pikantériája a pofátlan áron kívül igazából az, hogy az árusoktól nem igen látni, hogy bárki is elkérné az engedélyüket, pedig az üzlet Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjában történik, megfigyelő kamerák garmadájának kereszttüzében, egy olyan környéken, ahol rendszeres a rendőri jelenlét is.
Persze a fővárosiaknak a jelenség már nem jelenthet sok újdonságot, ugyanis a hasonló mentalitású árusok mindig megtalálják az alkalmat, hogy kitelepüljenek a város különböző pontjaira az aktuális protékájukkal. De az árusítás módját illetően ettől még joggal merült fel bennünk, hogy vajon engdéllyel rendelkező árusokkal lehet-e dolga az arra járóknak. Kérdés, a hatóságok miért nem próbálnak erről megbizonyosodni.
Nincs új a nap alatt
Az aluljárókban és fontos csomópontokon bóvlikat, virágokat, vagy épp szezonális ajándékokat áruló kofák látványa Budapesten ma már szinte a városkép része. Úgy látszik, hogy a törvény évek óta nem képes őket kiszorítaniezekről a helyekről. Korábban megkérdeztük a BRFK-t, illetve a Fővárosi Közterület-Felügyeletet, kinek a dolga lenne fellépni az árusok ellen, amennyiben persze illegálisan végzi valamelyikük a tevékenységét.
Megtudtuk, hogy gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a – most is hatályban lévő – 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.
A Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálata pedig lapunknak küldött válaszaiban azt írta, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal pedig akkor léphet fel, ha az árult termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolásának a hiánya áll fenn.
Minek kéne eleget tenni, hogy mégis legálisan áruljanak?
Természetesen nem állítjuk, hogy a szóban forgó utcai árusok illegálisan végeznék tevékenységüket, annak viszont utánanéztünk, mi kéne ahhoz, hogy legálisan árulhassak portékáikat, ezzel elkerülve az esetleges szankciókat.
Az utcán, illetve az aluljáróban történő könyvértékesítés a kereskedelemről szóló törvény, illetve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben foglaltak alapján végezhető, mozgóbolt és mozgóárusítási működési engedély birtokában.
Budapest esetében ez azt jelenti, hogy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területeknél pedig a fővárosi főjegyző állítja ki ezt az engedélyt. A mozgó árusításnál ráadásul az is fontos szabály, hogy valahol fel legyen tüntetve a vállalkozásunk neve és címe. Továbbá csak olyan termékeket árusíthatunk, ami a működési engedélyünkben is szerepel. Működési engedély nélkül persze nem kezdhetünk árusításba.
Elviekben razziáznak
A fentebb leírtakból kitűnik, hogy aki legálisan akarja teríteni az utcán portékáját, bizony komolyan le kell papíroznia azt. Kérdés viszont, hogy lebukhatnak-e egyáltalán az ezt elmulasztók. Elvileg igen, hisz Budapesten belül minden kerületi jegyző külön kereskedelmi hatóságként végzi az utcai árusok ellenőrzését. Ha pedig valaki engedély nélkül árusít, akkor a jegyző az észlelt hiányosságoknak a megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra bezárhatja az “üzletet.”
A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatától anno megtudtuk, hogy a közterületek használatának jogszerűségét járőrszolgálat keretében, illetve célzottan ellenőrizzük. Ellenőrzésekre tulajdonosi jelzésre, lakossági bejelentésre, illetve társhatóságok jelzései alapján is sor kerülhet.
A szabályozás tehát szigorú és ellenőrzés is van, ennek ellenére mégis az látszik, hogy a pesti utcákon még mindig a tehetetlenség a legnagyobb úr. Aki pedig bizonytalan forrásból szeretne vásárolni, mondjuk a kedvező árak miatt, annak pedig teljesen mindegy, hogy a szóban forgó árusnak tényleg van-e bármilyen legális felhatalmazása a tevékenységét illetően vagy nincs.
A védett virágok is “áldozatul eshetnek”
Küszöbön a hóvirágszezon is, így lassan hazánk védett virágaival is jó eséllyel találkozhatunk a hasonló árusok standjain. Ezek értékesítése azonban sokkal kockázatosabb lehet, mint a rózsáé, vagy tulipáné.
Az egyre enyhébb idő miatt hamarosan kibújhatnak a földből a védett növények. Arborétumokban, parkokban, mezőkön, sőt házak kertjében is megjelentek már a tavasz hírnökei, sokan megcsodálják, letépni azonban nem szabad, ugyanis védett növény, egyetlen szál eszmei értéke 10 ezer forint.
A leszedett növények eszmei értékétől függően a bírság bármilyen magas lehet, nincsen felső korlát. 10 hóvirág leszedéséért például már 100 000 forint bírság jár, ez pedig már bűncselekménynek számít, ebben az esetben pedig a védett növények beszerzéséért, árusításáért akár három évig terjedő szabadságvesztés is járhat természetkárosítás bűntette miatt.
Ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy tavassal már számos aluljáróban, közlekedési csomópontban és piacon is találkozhatunk hóvirágot árusítókkal. A növény pedig attól függetlenül, hogy milyen úton szerezték be ( tehát hogy magánterületen vagy a természetben fordul elő) védettnek számít. Bár a kertben termesztett hóvirág árusítása engedélyezhető, ehhez azonban a természetvédelmi hatóság külön engedélye szükséges, amivel vélhetően az árusítók elenyésző része rendelkezik.
A jogosulatlanul, vagy a tulajdonos hozzájárulása nélkül a közterületen való árusítás szabálysértésnek számít, ami 5 000 – 150 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha mi látunk valakit, aki feltehetően engedély nélkül árusítja a hóvirágot, akkor rendőrséghez vagy a közterület-felügyelethez fordulhatunk.
Bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén az ellenőrzést végző szerv számos eljárási cselekményt foganatosíthat, például természetvédelmi hatóság engedélyének bemutatására történő felszólítás, nyilatkozattételre felhívás, helyszíni ellenőrzés, tanúkutatás
– árulta el erről a Pénzcentrumnak korábban az ORFK.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
