Politika

Hogyan? Varga Mihály egészen sokkoló műsort adott elő a magyar gazdaságról

Varga Mihály a közszolgálati egyetemen tartott előadást.


A magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet – ecsetelte a 2024-hez fűzött reményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott csütörtöki előadásában Varga Mihály.

KapcsolódóItt vannak a fájdalmas adatok: Ennyivel jobban élnek már a románok nálunk

A pénzügyminiszter közölte, négy nehéz év után a kormány „csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel” számol.


Stabilitás és egyensúly szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti tartós növekedéshez – idézték szavait az MTI-n.

A tárcavezető az ezt megalapozó feltételek között említette

  • a foglalkoztatás növelését,
  • az államadósság és a hiány csökkentését,
  • az infláció alacsonyan tartását,
  • a versenyképesség javítását
  • és az ország tőkevonzó képességének fenntartását.

Van itt tennivaló

Varga Mihály március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon úgy fogalmazott, hogy

a 2023-as GDP-vel nehéz büszkélkedni.


Mint mondta, a költségvetési hiánycél

  • idén 4,5 százalék,
  • jövőre 3,7 százalék,
  • 2026-ban pedig 2,9 százalék lesz.

Ezzel a tárcavezető hivatalosan elismerte, hogy

az idei, eredeti, 2,9 százalékos hiánycélt nem tudja teljesíteni az Orbán-kormány.

Kapcsolódó: Varga Mihály elárulta, mekkora pácban van a kormány

Mindenki más a ludas

Varga Mihály csütörtöki előadásában azt mondta, hogy a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az elszálló infláció visszavetették a gazdaság teljesítményét.

A pénzügyminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország „saját erőből tudta stabilizálni” (?) a helyzetet. Az intézkedések eredményeképpen a magyar gazdaság az európai uniós átlagnál gyorsabban tudott visszaállni a korábbi pályára, már 2021-ben elérte a 2019-es kibocsátási szintet – állította. Ezen állítását semmivel nem támasztotta alá, így kijelentése a levegőben lóg.


Kapcsolódó: Óriási baj van a nyugdíjakkal, fényévekkel lehagytak minket a szomszédos országok

Varga megjegyezte, az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében a magyar gazdaság szempontjából idén 2,4 százalékos növekedést vár a kabinet. Varga szerint ez reális.

A tartós növekedés érdekében a kormány célul tűzte ki a jelenlegi 75 százalékos foglalkoztatási ráta 80 százalék fölé emelését, illetve a munkanélküliségi ráta alacsonyan tartását (?!) – részletezte a kabinet terveit.

A tárcavezető kitért arra is, hogy

nehéz tartós növekedést elérni nagy költségvetési hiánnyal, ezt csökkenteni kell.

A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy a tavaly januári 25,7 százalékról idén januárra 3,8 százalékra szorították le a drágulás ütemét, a külkereskedelem rekordot döntött tavaly, a folyó fizetési mérleg pozíciója javul és az ország tőkevonzó képessége is erős maradt.

A versenyképességet segíti a jó adórendszer is – vélekedett.

Mint mondta, a magyar adórendszer jövedelem- és munkabarát, ez adóztatja legkevésbé a polgárokat az európai országokkal összevetve. Magyarország az uniós adócsökkentési rangsor élmezőnyébe tartozik, és az elmúlt időszakban látványos eredményeket ért el a gazdaságfehérítésben – közölte Varga Mihály.

Az adatok mást mutatnak

Természetesen örülünk Varga Mihály örömének, azt azonban nem ért szem előtt tartani, hogy a gazdasági adatok nem támasztják alá az optimizmusát.


Megírtuk, hogy tavaly novemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint

12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3 százalék az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással (figyelembe véve a hétvégéket, ünnepnapokat – a szerk.) – kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – jelentett januárt 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

De nem csak az építőipar került lejtmenetbe: 2023 novemberében az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól (figyelembe véve a hétvégéket és az ünnepnapokat – a szerk.) megtisztítva a termelés 5,6 százalékkal csökkent. 2023 októberéhez mérten 2,3 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – jelentette január 9-én első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A feldolgozóipari alágak

döntő többségében visszaesett a termelés volumene.

Ha hozzátesszük, hogy ezek már az államilag „kozmetikázott” számok lehetnek, nem biztos, hogy túl sok okunk van az optimizmusra.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top