Varga Mihály a közszolgálati egyetemen tartott előadást.
A magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet – ecsetelte a 2024-hez fűzött reményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott csütörtöki előadásában Varga Mihály.
Kapcsolódó: Itt vannak a fájdalmas adatok: Ennyivel jobban élnek már a románok nálunk
A pénzügyminiszter közölte, négy nehéz év után a kormány „csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel” számol.
Stabilitás és egyensúly szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti tartós növekedéshez – idézték szavait az MTI-n.
A tárcavezető az ezt megalapozó feltételek között említette
- a foglalkoztatás növelését,
- az államadósság és a hiány csökkentését,
- az infláció alacsonyan tartását,
- a versenyképesség javítását
- és az ország tőkevonzó képességének fenntartását.
Van itt tennivaló
Varga Mihály március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon úgy fogalmazott, hogy
a 2023-as GDP-vel nehéz büszkélkedni.
Mint mondta, a költségvetési hiánycél
- idén 4,5 százalék,
- jövőre 3,7 százalék,
- 2026-ban pedig 2,9 százalék lesz.
Ezzel a tárcavezető hivatalosan elismerte, hogy
az idei, eredeti, 2,9 százalékos hiánycélt nem tudja teljesíteni az Orbán-kormány.
Kapcsolódó: Varga Mihály elárulta, mekkora pácban van a kormány
Mindenki más a ludas
Varga Mihály csütörtöki előadásában azt mondta, hogy a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az elszálló infláció visszavetették a gazdaság teljesítményét.
A pénzügyminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország „saját erőből tudta stabilizálni” (?) a helyzetet. Az intézkedések eredményeképpen a magyar gazdaság az európai uniós átlagnál gyorsabban tudott visszaállni a korábbi pályára, már 2021-ben elérte a 2019-es kibocsátási szintet – állította. Ezen állítását semmivel nem támasztotta alá, így kijelentése a levegőben lóg.
Kapcsolódó: Óriási baj van a nyugdíjakkal, fényévekkel lehagytak minket a szomszédos országok
Varga megjegyezte, az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében a magyar gazdaság szempontjából idén 2,4 százalékos növekedést vár a kabinet. Varga szerint ez reális.
A tartós növekedés érdekében a kormány célul tűzte ki a jelenlegi 75 százalékos foglalkoztatási ráta 80 százalék fölé emelését, illetve a munkanélküliségi ráta alacsonyan tartását (?!) – részletezte a kabinet terveit.
A tárcavezető kitért arra is, hogy
nehéz tartós növekedést elérni nagy költségvetési hiánnyal, ezt csökkenteni kell.
A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy a tavaly januári 25,7 százalékról idén januárra 3,8 százalékra szorították le a drágulás ütemét, a külkereskedelem rekordot döntött tavaly, a folyó fizetési mérleg pozíciója javul és az ország tőkevonzó képessége is erős maradt.
A versenyképességet segíti a jó adórendszer is – vélekedett.
Mint mondta, a magyar adórendszer jövedelem- és munkabarát, ez adóztatja legkevésbé a polgárokat az európai országokkal összevetve. Magyarország az uniós adócsökkentési rangsor élmezőnyébe tartozik, és az elmúlt időszakban látványos eredményeket ért el a gazdaságfehérítésben – közölte Varga Mihály.
Az adatok mást mutatnak
Természetesen örülünk Varga Mihály örömének, azt azonban nem ért szem előtt tartani, hogy a gazdasági adatok nem támasztják alá az optimizmusát.
Megírtuk, hogy tavaly novemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint
12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3 százalék az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással (figyelembe véve a hétvégéket, ünnepnapokat – a szerk.) – kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – jelentett januárt 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
De nem csak az építőipar került lejtmenetbe: 2023 novemberében az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól (figyelembe véve a hétvégéket és az ünnepnapokat – a szerk.) megtisztítva a termelés 5,6 százalékkal csökkent. 2023 októberéhez mérten 2,3 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – jelentette január 9-én első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak
döntő többségében visszaesett a termelés volumene.
Ha hozzátesszük, hogy ezek már az államilag „kozmetikázott” számok lehetnek, nem biztos, hogy túl sok okunk van az optimizmusra.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
![Független hírek](https://fuggetlenhirek.info/wp-content/themes/flex-mag/images/logos/logo-large.png)