Az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A napokban alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) a balatonvilágosi part lezárása és beépítése ellen évek óta tiltakozó Aligai Fürdőegyesület (AFE). A Népszava értesülései szerint a helyi civil szervezet tagjai figyelemfelhívó sétát is tartottak az elvileg még nyitott, ám a gyakorlatban sorompóval és kerítéssel elzárt partszakaszon.
Orbánék „kiemelt beruházássá” minősítették a projektet
Megmozdulásukkal azt szeretnék elérni, hogy Club Aliga területén zajló építkezéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítő kormányrendeletről az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy
az ellentétes az alaptörvénnyel.
„Az első, 2020-as kormányrendelet csak turisztikai célú szálláshely építésére vonatkozott, ám mivel a tulajdonos-beruházó Pro-Mot Kft. valójában apartmanházat és bungalókat akart építeni, illetve kikötőt is jogellenesen változtatta meg,
a bíróságon sorra megnyertük az ellene, illetve az engedélyeket kiadó hivatalok és kormányhivatalok ellen indított pereket”
– részletezte a lapnak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese.
Hiába nyertek a bíróságon?
Hozzátette, a pereket hiába nyerték meg, a kormány tavaly úgy változtatta meg a Club Aligára vonatkozó kiemelt beruházásról szóló rendeletét, hogy lehetővé tette a Pro-Motnak, hogy minden tervét valóra váltsa, ráadásul a rendeletet a már futó perekre is kiterjesztették.
„Azt akarják elérni, hogy a bíróságon ne tudjuk tovább gátolni a beruházást”
– hívta fel a figyelmet a szervezet elnökhelyettese.
Mindent megváltoztattak
„Az aligai projekt tartalma a kiemeltté nyilvánítás, majd az eredeti beruházásra vonatkozó engedélyek beszerzése után gyökeresen megváltozott”
– folytatta Bukovszki András, majd elmondta, a szállodafejlesztésből úgynevezett „komplex ingatlanfejlesztés” lett, amely teljesen megváltozott.
Például – említette –
- megemelték a maximális épületmagasságot, így akár már 25 méter magas, nyolcszintes épületek is felhúzhatók a partra.
- A parti telkek beépíthetőségét 80 százalékra emelték,
- és engedélyt adtak a magaspart megbontására,
- illetve a parti telkeknél sem kell alkalmazni a 30 méteres, a közhasználatot biztosító sávot, vagyis a tómederig érhetnek, és ezzel megszüntetik a parti sétányt – sorolta.
A cég nem foglalkozik a korábbi megegyezésekkel
Jelezték, ugyan a cég még 2013-ban elfogadta a helyi településrendezési tervet és a helyi építési szabályozást, a Pro-Mot azóta átesett már több tulajdonosváltáson is, a jelenlegi vezetői pedig
nem foglalkoznak a korábbi megállapodásokkal (!).
Ki áll a háttérben?
Mint írták, az aligai fejlesztéseihez több ütemben mintegy 10 milliárd forint állami támogatást bezsebelő cég jelenlegi tulajdonosa a Bayer Property, amely a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila érdekeltsége. Szándékuk szerint a 46 hektáros területen luxusüdülő-komplexumot akarnak létrehozni, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták, majd eladták.
A Balaton-part rendkívül értékesnek számító telkeit többnyire ingatlanfejlesztő cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával. Ezzel pedig
hozzásegítették a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
Megjegyezték, a Pro-Mot egykor vállalta, hogy a parti sétány önálló helyrajzi számot kap, és hogy a telkek értékesítése során az új tulajdonosoknak is vállalnia kell a közösség elől el nem zárható parti sétány biztosítását. Mindennek ellenére március közepén kerítéssel zárták le a teljes partszakaszt.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!