Politika

Mi történt? Orbánék húsvétkor, Cipruson jelentették be a méretes hátraarcot

A „sorosista brüsszeliták” kegyeit keresi Bóka János.


A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Unió júliusban fél évre hivatalba lépő magyar soros elnökségének egyik legfontosabb feladata lesz, hogy az unióban biztosítsa az intézményi tevékenység folytonosságát és azt, hogy az EU az intézményi átmenet időszakában is reagálni tudjon az előtte álló kihívásokra – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Fileleftérosz című ciprusi lapban megjelent interjúban.


Igyekszik minden tagállamot felkeresni

A miniszter vasárnapi Facebook-bejegyzésében közölte, hogy az interjút ciprusi útján adta a lapnak. Elmondta, az elnökségi előkészületek jegyében igyekszik minden uniós tagállamot felkeresni.

„A tapasztalatcsere annál inkább is jelentős, mert nem sokkal Magyarország után (2026 első felében) Ciprus lesz az unió soros elnöke”

– emelte ki.


A prioritásokról

Bóka János a bejegyzésben közölte: Magyarország elnökségi prioritásai a Spanyolországgal és Belgiummal közösen kidolgozott, az uniós Tanács által is elfogadott trióelnöki programon alapulnak. Ezek a prioritások

  • az Európai Unió gazdasági versenyképességét,
  • a demográfiai kihívásokat,
  • illetve a migrációt,
  • főként annak külső dimenzióját helyezik fókuszba – ismertette.

Az Európai Uniót az együttműködés platformjának tekinti

A kohéziós politika félidős felülvizsgálatának feladata is a magyar elnökségre vár, továbbá a kormány kiemelt feladatként tekint az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére, az európai védelmi iparra alapozva. További fontos feladatnak nevezte az interjúban a jövő évi EU-költségvetés elfogadását, amely szerinte szintén kihívást jelent az intézményi átmenet fényében.


A bővítés Magyarország EU-politikájának egyik központi eleme, és ebben a vonatkozásban fontosnak tartja, hogy a folyamat objektív és kiegyensúlyozott legyen mind a keleti – Ukrajnát, Moldovát és Georgiát érintő –, mind a nyugat-balkáni vonalon.

„Az Európai Unió komoly geopolitikai és geostratégiai kihívásokkal néz szembe”

– közölte Facebook-bejegyzésben Bóka János, hozzátéve: „az EU láthatóan elveszítette befolyását nemcsak globálisan, hanem a Közel-Keleten, sőt a közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon is”.

Megjegyezte, ezen változtatni kell, az Európai Uniónak szerinte önállóan fel kell tudnia mérnie a stratégiai érdekeit, majd olyan módszereket és eszközöket kell találnia, amelyek alkalmasak ezen érdekek érvényesítésére.

„Mi az Európai Uniót az együttműködés platformjának tekintjük, amely a tagállamokat együtt erősebbé tehetné”

– mesélte Bóka János, hozzáfűzve: ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon „szemléletváltásra van szükség”. Ezt az igényt szerinte az európai parlamenti választások eredménye is meg fogja mutatni.

„Úgy gondolom, hogy a választások után az Európai Parlamentben jelentős jobbra tolódást fogunk látni, ami szükségessé teheti a jelenlegi intézményi ciklusban elfogadott politikák újraértékelését”

– jósolta Bóka János.


Ciprus vonatkozásában az interjúban kijelentette: a kétoldalú kapcsolatok „figyelemre méltóan fejlődnek”.

„Számos olyan kérdést látok, ahol az érdekeink megegyeznek: a versenyképesség, a kohézió, a biztonság- és védelempolitika, az európai védelmi ipar, a migráció és az unió bővítése melletti elköteleződés”

– írta Bóka János.

Az interjúban azt is elmondta: számos magyar dolgozik Cipruson, és a szigetország az egyik fő célpontja a magyar tőkebefektetéseknek.

Változott a helyzet? Már nincs napirenden Brüsszel elfoglalása


„Én is torkig vagyok Brüsszellel, a kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből. Próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót.

Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt”

– jelentette ki Orbán Viktor nemzetvezető karácsonykor, aki ebbéli meggyőződésének azóta már többször is hangot adott. A kormányfő hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg „nagyívű” március 15-i szónoklatában is, amellyel kapcsolatban megírtuk, hogy a beszéd legfőbb üzenete egy kanadai szerzőtől származik, aki melegekről ír fikciós regényeket.

(Bóka János/Facebook / MTI /Nyugati Fény) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top