A zártkert-tulajdonosokat érinti az új rendelkezés.
Százötvenezer ember él ma úgynevezett zártkertben. Azok, akik át akarják minősíttetni a telküket, egy új rendelkezés következtében olyan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy sírva fakadnak – válik nyilvánvalóvá az index.hu cikkéből.
A zártkert-tulajdonosok országa
Van egy generáció, amely talán már nem is érti ezt az elavultnak tűnő fogalmat. A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg:
„Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.”
A törvényt végül 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak. A korábbi zártkerteket a külterületi földek közé sorolták.
Földvédelmi járulékot szabtak ki
A külterületi földet csak akkor lehet átminősíteni, ha a termőföld rosszabb minőségű, azaz nem lehet gazdálkodni rajta. Ebben az esetben azonban úgynevezett földvédelmi járulékot kell fizetni. Ami a tavalyi változtatások miatt
idén már háromszor annyi pénzt jelent, mint eddig.
Az átminősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földterület könnyebben értékesíthető. Igaz, a vevő akkor sem kaphat rá lakáshitelt, ha épület áll a telken. Pedig
sokan menekültek / menekülnek zártkertes övezetbe.
Ennek elsősorban az olcsóbb telekár az oka.
Több hullámban érkeztek
Vigvári András szociológus 2023-ban megjelent: Zártkert-Magyarország című könyvében három kiköltözési hullámot említ:
- a 1990-es években, amikor drámai mértékben emelkedtek a lakásfenntartási költségek, és ezzel párhuzamosan megnőtt a munkanélküliség;
- a 2000-es végén, amikor kialakult a pénzügyi válság és a devizahitel-krízis;
- az elmúlt években, amikor a korábbiakhoz képest soha nem látott mértékben megugrottak a lakás- és albérletárak.
Azaz: a zártkertek lakói a legtöbb esetben a lecsúszó rétegekhez tartozók. Főleg az anyagi gondok elől menekültek azokra a területekre, ahol
sem buszjárat, se közvilágítás, sem vezetékes gáz nincs.
Sőt: mivel a zártkerteket építési tilalom is sújtotta, a kis alapterületű gazdasági építmények helyett
esélyük sem volt legálisan házat építeni.
Jelenleg a legtöbb zártkerti ingatlan Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest, Zala és Baranya vármegyében található.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!