Az elmúlt hetekben komoly felzúdulást okozott az a kiszivárgott kormányzati tervezet, amely szerint a hosszú távú megtakarításokat adómentesen lehetne lakáscélokra felhasználni.
Bár a részletek még nem ismertek, és a terv sem öltött végleges formát, a lakosság és a szakértők már most spekulálnak arról, hogy ez milyen hatással lehet a gazdaságra, a megtakarításokra és a lakáspiacra.
Hogyan érinti ez a lakossági megtakarításokat?
A legfrissebb információk szerint a kormány olyan intézkedést készíthet elő, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság bizonyos megtakarításait – például nyugdíjpénztári és tartós befektetési számláit (TBSZ) – idő előtt felhasználhassa lakáscélokra. Ez azt jelentené, hogy ezeket a megtakarításokat adómentesen lehetne feltörni, ha valaki például lakást szeretne vásárolni, felújítani vagy önerőt szeretne biztosítani egy hitelhez.
Palkó István, a Portfolio vezető elemzője egy Checklist podcastban azt mondta, hogy az intézkedés célja nemcsak a fogyasztás növelése, hanem az építőipar és a lakásvásárlások fellendítése is lehet. Elmondása szerint a kormány „helyet készítene a fogyasztás számára” azzal, hogy lehetővé tenné, hogy a lakosság a megtakarításait lakáscélokra fordítsa. Ez a lépés segíthetne csökkenteni az adósságszolgálati kötelezettségeket, és felgyorsíthatná a lakáscélú beruházások megvalósítását .
Mely megtakarításokat érintheti az intézkedés?
A tervezet részletei ugyan még nem nyilvánosak, de a szakértők máris találgatnak, mely megtakarítási formák tartozhatnak az intézkedés hatálya alá. Palkó István szerint valószínű, hogy az állampapírok nem lennének érintettek. Ennek az az oka, hogy a kormány nem akarja, hogy a lakosság az állampapír-megtakarításait feltörje. Ehelyett a nyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, a NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági Számla) és a TBSZ lehetnek azok a formák, amelyek adómentesen felhasználhatók lennének lakáscélokra.
Az ilyen típusú megtakarítások, ha idő előtt veszik fel őket, jelenleg adókötelesek. A kormány tervei szerint azonban ez az adókötelezettség eltörlésre kerülne. Feltéve, ha lakáscélú felhasználásra fordítanák azt. Ez azonban komoly kérdéseket vet fel az öngondoskodás jövőjével kapcsolatban. Ezek a megtakarítási formák ugyanis kifejezetten a hosszú távú pénzügyi biztonságot hivatottak szolgálni.
A lakáspiaci hatások
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor szakértője szerint bár az intézkedés segíthet egyes lakásvásárlóknak. Az átlagos megtakarítások nagysága viszont önmagában nem lesz elegendő lakásvásárlásra. A Pénzcentrum adatai szerint az országos átlag megtakarítási egyenlegek 1,5-2 millió forint körül mozognak. Ezek azonban önmagukban nem elegendők egy ingatlan megvásárlásához, de az önerőhöz hozzájárulhatnak.
A szakértő szerint ennek az intézkedésnek mérsékelt hatása lehet a lakáspiacra, mivel csak azok a háztartások használnák fel megtakarításaikat, amelyeknek már meglévő lakáscéljuk van. Emellett nem valószínű, hogy a megtakarítások feltörése széles rétegeket ösztönözne lakásvásárlásra, hiszen sokan nem szívesen mondanának le hosszú távú pénzügyi biztonságukról.
A szakértők aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az öngondoskodásra szánt megtakarítások feltörése hosszú távon hátrányos lehet.
A kormány eddig nem közölt részletes terveket az intézkedésről. Éppen ezért nem tudni, pontosan mikor és hogyan valósulhat meg a megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége. Az azonban biztos, hogy ha ez az intézkedés életbe lép, jelentős hatással lesz a lakáspiacra. Másfelől a megtakarítási szokásokat is nagyban érintheti Magyarországon.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
