Az új visszaváltási rendszer 2024 januárjában lépett életbe Magyarországon, amely minden italos üveg, műanyag- és fémdobozra vonatkozik. A rendszer lényege, hogy a fogyasztók 50 forintos visszaváltási díjat fizetnek az adott termék vásárlásakor, amit visszakaphatnak, ha a csomagolást visszaviszik egy hivatalos automatába. De mi történik akkor, ha nem váltjuk vissza az üveget?
A pénz nem válik kámforrá, ha nem váltjuk vissza a nálunk maradt hulladékot
Ebben az esetben a vissza nem váltott palackok után járó pénz a rendszer üzemeltetőjénél, a MOL leányvállalatánál, a MOHU-nál marad. A hivatalos magyarázat szerint ezt az összeget a visszaváltási rendszer működtetésére fordítják. Ez azonban felvet néhány kérdést az átláthatóságról és a pontos pénzügyi felhasználásról, mivel a lakosság számára nem világos, hogy pontosan milyen mértékben és célokra kerül felhasználásra a visszaváltott palackokból befolyt összeg.
Évente több milliárd üveg, palack és doboz forog a piacon. Ez azt jelenti, hogy több milliárd forint halmozódhat fel, ha a lakosság nem váltja vissza az üvegeket. A rendszer üzemeltetői azt állítják, hogy ez az összeg a hulladékkezelés javítására és a körforgásos gazdaság megvalósítására szolgál. Részleteket azonban nem ismerünk átfogóan, tételesen arról, hogy milyen konkrét projektek valósulnak meg ebből a pénzből. Szóba került különféle környezetvédelmi célok támogatása is, de erről sem tudunk sokat.
Ez a hiányos átláthatóság pedig sokakban jogos aggályokat ébreszt, és felveti a kérdést: miért nem biztosítanak egyértelműbb tájékoztatást a pénz felhasználásáról? Honnan tudjuk, hogy nem lehetne-e sokkal jobb célokra is fordítani mindezt?