Már sorozatban negyedik éve állunk az EU-s korrupciós lista legalján.
6500 milliárd forint – a Portfolio becslése szerint ennyivel lehetett volna nagyobb a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, ha nem épült volna ki a rendszerszintű korrupció.
A lap számítása szerint egy évi 0,5 százalékpontos növekedéskiesés 16 év alatt, a kamatos kamat logikáját is figyelembe véve, közel 8 százalékkal alacsonyabb GDP-szintet eredményez. Ezt a 8 százalékos elmaradást vetítették rá a 2024-es magyar GDP-re, amely a KSH adatai szerint mintegy 205 milliárd euró volt.
A számítás nemzetközi kutatásokon alapul, amelyek szerint egy korrupciós indexpontnyi romlás mintegy fél százalékponttal foghatja vissza az éves gazdasági növekedést. Más elemzések szerint egy szórásnyi romlás a korrupciós érzékelési indexen hosszú távon 17 százalékkal csökkenti az egy főre eső GDP-t.
A nemzetközi szakirodalom alapján a korrupció kétféle kárt okoz. Az első a közvetlen, vagyis az ellopott pénz, a túlárazott közbeszerzések és a fiktív projektek. A második, ennél jóval nagyobb kár azonban közvetett: a gazdaság ösztönzőrendszerének szétzilálása. Ha a siker kulcsa nem a jobb termék vagy a hatékonyabb munka, hanem a megfelelő politikai kapcsolat, akkor a cégek előbb-utóbb a kapcsolatépítésre fordítják az energiájukat, nem pedig az innovációra.
Magyarország helyzete ezen a téren az elmúlt években folyamatosan romlott. A Transparency International 2025-ös korrupciós listáján hazánk történelmi mélypontra, a 84. helyre csúszott vissza 40 ponttal, amivel az Európai Unió sereghajtója lett, Bulgáriával holtversenyben.
Míg 2012-ben még 55 ponttal a középmezőnyben voltunk, a mostani 40 ponttal már negyedik éve állunk az EU-s lista legalján. Eközben a régióban a csehek 59 pontra, az észtek pedig 76 pontra javultak.
A Transparency International szerint a rendszerszintű problémák közé tartozik a magas szintű korrupció elégtelen üldözése és a közpénzek átláthatatlan felhasználása. A kormány ezzel szemben rendszeresen vitatja a szervezet rangsorának objektivitását, és politikai elfogultsággal vádolja azt. Ellenérvként gyakran hivatkoznak az antikorrupciós lépésekre, például a 2022-ben felállított Integritás Hatóság működésére.
A most hatalomra kerülő kabinetnek tehát nemcsak politikai, hanem kőkemény gazdasági kényszer is, hogy a korrupció elleni küzdelmet az első helyre tegye.
A kormányváltás utáni időszakot most emiatt is komoly társadalmi elvárások előzik meg. A közéletben az egyik legfontosabb téma az előző kormány elszámoltatása a korrupciós ügyekben. Elemzők szerint a választás eredménye történelmi lehetőség, amely esélyt ad az országnak a „romlás” elkerülésére. A választási vereség okait vizsgálva még kormánypárti véleményformálók is elismerték, hogy a korrupciós ügyek negatívan hatottak a kampányukra.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
