Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.
A csatornaigazgató viszont azt is mondta, hogy a változást akarók a következő időszakban elmehetnek szabadságra. A
HVG most azt írja, hogy ma az MTVA hírszerkesztőségéből többen már nem is mentek be dolgozni, köztük az egyik híradós műsorvezető sem.
Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.
Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.
A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.
Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.
Egyikük Altorjai e-mailjére válaszul tette fel a kérdést a vezérigazgatónak: „a hivatkozott törvényekben és szabályokban hol esik szó arról, hogy az elkészült és beadott hírügynökségi anyagot bármiféle indoklás és a szerzővel folytatott konzultáció nélkül ki lehet hajítani a kukába, ahogy ez napi rendszerességgel és tömegesen történik?”
A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.
Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.
forrás
