Több mint egymilliárd euró párolgott el az MNB tartalékából – mutatjuk, mi történt a színfalak mögött

Megérkeztek a legfrissebb adatok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háza tájáról, és első pillantásra

meglepő számokat mutatnak: március végére a nemzetközi tartalékok


1,2 milliárd euróval csökkentek a februári szinthez képest. Aggodalomra azonban egyelőre semmi ok, a pánik elmarad – a kasszában lévő 58,7 milliárd euró történelmi távlatban nézve is masszív pajzsnak számít. De hova tűnt ez a rengeteg pénz alig egy hónap alatt?


A csökkenés mögött nem valami titkos állami költekezés áll, hanem a globális nyersanyagpiac. A magyar jegybank az elmúlt években óriási aranytartalékot halmozott fel, márciusban azonban a nemesfém világpiaci ára meredek esésnek indult.

Ennek a piaci ármozgásnak az eredménye, hogy a magyar aranytartalék értéke a február végi 15,5 milliárd euróról 14,1 milliárd euróra olvadt március végére. Maga az arany megvan, csak épp kevesebbet ér a nemzetközi piacon.

Törökország és a globális energia-dominó

De miért esett be hirtelen az arany ára? A válasz a megugró globális energiaköltségekben keresendő.


Több nagy energiaimportőr ország jegybankja ugyanis elkezdte rohamtempóban eladni (dollárra váltani) a saját aranytartalékát, hogy ki tudják fizetni a brutális energiaszámlákat, és megvédjék a saját valutájukat az összeomlástól. Ez a jelenség a legdurvábban Törökországban csapódott le, ahol egyetlen hónap alatt több mint 100 tonnával apadt az állami aranykészlet, magával rántva a globális árfolyamot is.


A nagy csavar: A magyar energiacégek nem kértek segítséget?

A mostani adatközlésnek volt egy másik, kifejezetten izgalmas pontja is. Korábban az MNB bejelentette: ha a hazai energiaimportőröknek devizára van szükségük a számlák befizetéséhez, a jegybank a saját tartalékaiból kisegíti őket. Sokan emiatt arra számítottak, hogy a devizatartalékok durván megcsappannak.

Ehhez képest az adatokból kiderült, hogy miközben az arany veszített az értékéből, az MNB devizakövetelései február óta még nőni is tudtak.

Ez lényegében két dolgot jelenthet:


  • A magyar energiacégek végül alig éltek a jegybank által felkínált mentőövvel.

  • Vagy éltek vele, de más, háttérben zajló tranzakciók (például uniós utalások vagy állampapír-kibocsátások) bőségesen ellensúlyozták a kiáramló pénzt.


Forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top