Egyéb

Új korszak a kormányzásban: Hogyan alakítja át a hatalmi struktúrát a Tisza-kormány?

A kormányváltást követően a figyelem a politikai ígéretekről egyre inkább a konkrét kormányzati lépések felé irányul.

A Tisza-kormány hatalomra lépésével egy olyan új politikai és közigazgatási struktúra van kialakulóban, amely gyökeresen szakít az elmúlt bő egy évtized gyakorlatával.


Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója az ATV műsorában elemezte az új adminisztráció első intézkedéseit, különös tekintettel a hatalmi ágak és a minisztériumi rendszer átalakítására.


Vége a szuperminisztériumok korának

Az új kormányzati felállás egyik legszembetűnőbb változása a 16 önálló minisztérium létrehozása. Pulai András rámutatott, hogy ez a lépés egyértelmű üzenet a választók felé: a Tisza Párt igyekszik betartani a kampányban tett ígéreteit, miszerint egy sokkal demokratikusabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb rendszert kívánnak kiépíteni a korábbi Fidesz-kormányhoz képest.


„A demokratizmusba azt is beleérti, hogy mondjuk például nem lesznek az egyes szakterületek eldugva a bizonyos minisztériumoknak a mélyére” – fogalmazott a szakértő. A korábbi gyakorlatban az olyan kritikus területek, mint az oktatás vagy az egészségügy, először a humántárca, majd később a belügyminisztérium égisze alatt működtek. Ez a fajta menedzserszemléletű, rendészeti alapú problémakezelés most megszűnik, és ezek a kulcsfontosságú társadalmi alrendszerek ismét önálló képviseletet kapnak a frontvonalban.

Demokratikus kontroll és társadalmi bevonódás

Az új minisztériumi struktúra mellett további hangsúlyos elem a parlamenti bizottságok szerepének megerősítése. A tervek szerint plusz négy bizottság is felállhat, melyek célja, hogy a döntési folyamatokat vertikálisabbá és szakmaibbá tegyék. Ennek a nyitásnak a részeként az ellenzék is több bizottsági helyhez és érdemi beleszólási lehetőséghez jut a folyamatok alakításába.


  • Szélesebb elszámoltathatóság: A transzparencia növelése érdekében a miniszterek és államtitkárok érdemi számonkérhetősége garantált lesz mind a bizottságokban, mind az Országgyűlés plenáris ülésein.
  • Társadalmi párbeszéd: Megjelenik egy új szervezet is (a beszélgetésben Radnai neve fémjelezte), amelynek kifejezett feladata a folyamatok társadalmasítása és a választói akarat becsatornázása.

Bár a több egyeztetés és a szélesebb körű kommunikáció időigényesebb döntéshozatalt eredményezhet, Pulai szerint a társadalom éppen erre szavazott. Mint mondta: „Lehet, hogy kicsikét lassabb, lehet, hogy kicsikét hatékonytalanabbul, de azért az mégis többet érhet. […] ha valaki fénysebességgel elindul rossz irányba, és azt gondolták az emberek, hogy most nagyon hatékonyan megyünk a rossz irányba, akkor menjünk egy kicsikét a jó irányba.”


Magyar Péter új szerepben és a női vezetők előretörése

A kampányüzemmódból a kormányzati munkába való átmenet komoly kihívás elé állítja az új miniszterelnököt. Magyar Péter kommunikációjában már most megfigyelhető egyfajta „tompulás” és kettősség. Egyfelől még fellelhető a kampányból ismert karakán, odamondogatós stílus, másfelől egyre gyakrabban jelenik meg a megfontoltabb, diplomatikusabb megfogalmazás. Bár stílusát várhatóan nem fogja teljesen levetkőzni – hiszen ezzel nyerte el a választók kétharmadának bizalmát –, a miniszterelnöki szerep szükségszerűen megkívánja az egyensúly megtalálását.


Az új korszak másik markáns jellemzője a női politikusok kiemelt szerepvállalása. Bár a Tisza Párt korábban hátrányban volt a női szavazók körében, ezt az űrt olyan kulcsszereplők kinevezésével igyekeznek kompenzálni, mint Forsthoffer Ágnes és Búdosó Andrea, akik az Országgyűlés és a frakció vezetésében kaphatnak szerepet. Pulai András szerint az ő politikai karakterük és szerepfelfogásuk a jövőben dől el. Egy házelnöki vagy frakcióvezetői pozíció – szemben Kövér László korábbi, sokszor éles és „informatikus” megfogalmazásaival, vagy Kocsis Máté frontvonalbeli kommunikációjával – adhat teret egy visszafogottabb, diplomatikusabb háttérszerepnek, de akár egy markáns, új politikai arculat felépítésének is.

Összességében a Tisza-kormány az első lépéseivel igyekszik bebizonyítani: komolyan gondolja az állami működés teljes újrahangolását és a fókusz áthelyezését a magyar belpolitika és a társadalmi alrendszerek valós problémáira.







Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top