Közel száz különböző tőkealaphoz jutottak el állami források
A Transparency International Magyarország friss elemzése szerint jelentős mennyiségű közpénz került különböző
befektetési alapokba az elmúlt években. A vizsgálat alapján 2026 márciusáig összesen 2645 milliárd forintnyi állami forrást irányítottak magántőkealapokba és egyéb befektetési konstrukciókba.
A szervezet közérdekű adatigénylések segítségével jutott hozzá azokhoz a dokumentumokhoz, amelyekből kiderül, hogy 2013 óta összesen 99 különböző tőkealap felé vállaltak befektetési kötelezettséget állami hátterű intézmények. Ezek között szerepel az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt., az MFB-csoport, valamint az Exim Invest is.
A jelentés szerint a most feltárt összeg jóval magasabb, mint a korábbi becslések, amelyek nagyjából 1300 milliárd forintról szóltak. Az elemzés kiemeli, hogy az ilyen befektetési struktúrák működése sok esetben nehezen átlátható, ami megnehezíti annak megállapítását, pontosan kik a végső kedvezményezettek írja a HVG.
A dokumentum szerint több ismert gazdasági szereplőhöz köthető alapok is jelentős állami forrásokhoz jutottak. A legnagyobb összegek Tiborcz István érdekeltségeihez kapcsolódó alapoknál jelentek meg: a Gránit Alapkezelő által kezelt több alap összesen több száz milliárd forintot kapott.
Az Equilor Alapkezelő szintén jelentős állami forrásokat kezelt, míg a Nagy Mártonhoz köthető üzleti körökhöz kapcsolódó Trustify Alapkezelő alapjai is több tízmilliárd forintos befektetési ígéreteket kaptak.
A jelentés kitér arra is, hogy egyes esetekben az eredetileg tervezett befektetési összegeket később megemelték, ami további kérdéseket vet fel a döntéshozatal folyamatával kapcsolatban.
A 4iG-csoporthoz köthető befektetések szintén jelentős szerepet játszanak a rendszerben: az informatikai és védelmi ipari érdekeltségeket is magában foglaló cégcsoporthoz kapcsolódó alapokba közel 100 milliárd forintnyi közpénz és befektetési kötelezettség került.
Az elemzés szerint a magántőkealapokon keresztül történő forráskihelyezés olyan rendszert hozott létre, amelyben a közpénzek útja sok esetben nehezen követhető. A szervezet szerint ez a gyakorlat hosszabb távon a piaci versenyre és az átláthatóságra is hatással lehet.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
