Nem várnának hónapokat az első nagy döntésekkel

Magyar Péter már a kormányalakítás előtt világossá tette, hogy az új Tisza-kormány első intézkedései nem jelképes


gesztusok lesznek. A leendő miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az első feladatok között korrupcióellenes intézkedéseket fogadnak el, elindítják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, valamint módosítják az Alaptörvényt is.

A Tisza elnöke szerint a választók nem egyszerű kormányváltásra, hanem rendszerváltásra adtak felhatalmazást. Ebből következik az is, hogy nem a régi kormányzati logika folytatását ígéri más szereplőkkel, hanem a hatalomgyakorlás szabályainak átírását.



A korrupcióellenes csomag ezért nem különálló ügyként jelenik meg, hanem az új kormányzás alapjaként.

Az első nagy lépés tehát a hatalom és a közpénz viszonyának újraszabása lehet. Magyar Péterék azt akarják üzenni: a kormányalakítás után azonnal olyan döntések jönnek, amelyek a régi rendszer legérzékenyebb pontjait érintik.

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez

Az egyik legfontosabb vállalás Magyarország csatlakozásának elindítása az Európai Ügyészséghez. Ez évek óta az egyik legnagyobb törésvonal a magyar politikában, mert az Orbán-kormány következetesen elutasította a csatlakozást, az ellenzék viszont régóta azt állította, hogy ezzel lehetne hatékonyabban fellépni az uniós pénzek körüli visszaélésekkel szemben.

Magyar Péter most ezt az első intézkedések közé sorolta. A 444 összefoglalója szerint a Tisza választási győzelme után ez az egyik legfontosabb uniós irányváltás lehet, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás pedig a befagyasztott EU-források felszabadításának egyik kulcsa is lehet.

A Le Monde szintén arról írt, hogy Magyar Péter brüsszeli politikájának központi eleme az uniós források felszabadítása, ehhez pedig korrupcióellenes és jogállami reformokat ígér, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

Ez azért jelentene nagy fordulatot, mert az Európai Ügyészség nem politikai nyilatkozatokat vizsgál, hanem konkrét uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekménygyanús ügyeket. Ha Magyarország csatlakozik, azzal az új kormány azt üzenheti Brüsszelnek és a magyar választóknak is: nem csak beszél az elszámoltatásról, hanem külső kontrollt is beenged.

Jönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal

A másik nagy bejelentés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítása. Magyar Péter korábban is többször beszélt arról, hogy vissza kell szerezni az államtól elvitt, közpénzből felépített vagyonokat, de most már intézményi formát is adott a tervnek.

Ez a hivatal lehetne az új kormány egyik legkeményebb eszköze. Feladata várhatóan az lenne, hogy feltárja, milyen állami szerződések, túlárazott beszerzések, céghálók, magántőkealapok, vagyonmozgások és politikai kapcsolatok vezettek hatalmas magánvagyonok felépüléséhez. A vagyonvisszaszerzés ugyanakkor nem egyszerű politikai akció: bíróság előtt is megálló bizonyítékok, pénzügyi nyomozások és nemzetközi jogi együttműködés kell hozzá.

A Tisza ezzel a lépéssel a választási kampány egyik legerősebb ígéretét próbálná intézményesíteni. Ha a hivatal valóban létrejön, az nemcsak a múlt feltárásáról szólna, hanem arról is, hogy a jövőben ne lehessen ugyanilyen könnyen közvagyont magánvagyonná alakítani.

Nyolc évnél tovább senki ne lehessen miniszterelnök


Magyar Péter az Alaptörvény módosítását is az első intézkedések közé sorolta. A legfontosabb pont az lenne, hogy nyolc évnél tovább senki ne tölthesse be a miniszterelnöki tisztséget. A Portfolio beszámolója szerint az első intézkedések között szerepelne az Alaptörvény módosítása és a miniszterelnöki ciklusok két alkalomra korlátozása.

Ez nagyon erős politikai üzenet Orbán Viktor 16 éves kormányzása után. Magyar Péter azt akarja kimondani vele, hogy a hatalom ne tudjon egyetlen ember köré hosszú időre bebetonozódni. Egy ilyen szabály nemcsak a jelenlegi politikai helyzetre reagálna, hanem a jövő minden kormányára is vonatkozna.

A nyolcéves korlát persze önmagában nem oldja meg a jogállamiság vagy a korrupció problémáját. De fontos jelképes és intézményi korlát lehetne: azt üzenné, hogy a kormányfői hatalom nem örök állapot, hanem időben korlátozott megbízatás.

Nemzeti konzultáció helyett valódi kérdések

Magyar Péter azt is jelezte, hogy a Tisza-kormány másképp akar kapcsolatot tartani a választókkal. A nemzeti konzultációk helyett népszavazások és online kérdőívek jöhetnek, de a leendő miniszterelnök szerint valódi kérdésekkel. A Tisza hivatalos összefoglalója szerint Magyar a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a Tisza minden magyar embert képviselni kíván, azokat is, akik nem rájuk szavaztak.

Ez nyílt szakítás lenne az Orbán-kormány nemzeti konzultációs modelljével. A Tisza szerint nem előre megírt politikai üzeneteket kellene visszaküldetni a választókkal, hanem valódi döntési helyzeteket kellene teremteni. Ez lehet népszavazás nagy kérdésekben, és lehet online kérdőív olyan ügyekben, ahol társadalmi visszajelzésre van szükség.

A kérdés az lesz, mennyire lesznek ezek valóban nyitott folyamatok. Egy online kérdőív akkor lehet több kommunikációs eszköznél, ha átlátható a módszertana, világos, kik töltik ki, hogyan ellenőrzik az adatokat, és mit kezd vele a kormány.

Visszahozzák a szakminisztériumokat


A kormányzati struktúra is nagyot változna. Magyar Péter szerint a Fidesz-korszak csúcsminisztériumai helyett szakminisztériumok jönnek. Külön egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és vidékfejlesztési minisztériumot ígért, a Pénzügyminisztérium pedig „tiszta” pénzügyi tárca lenne, vagyis a gazdaságpolitikai ügyeket leválasztanák róla.

Ez a változtatás nem csak szervezeti kérdés. A Fidesz-kormányok alatt több hatalmas tárca működött, ahol egymástól nagyon eltérő területek kerültek egy miniszter alá. A Tisza ezzel szemben azt állítja, hogy az egészségügynek, az oktatásnak, a környezetvédelemnek és a vidékfejlesztésnek önálló politikai súlyt kell kapnia.

A titkosszolgálatok elhelyezése is változna. Magyar Péter szerint a szolgálatok visszakerülnek oda, ahol korábban voltak: az Alkotmányvédelmi Hivatal a Belügyminisztériumhoz, az Információs Hivatal pedig a Külügyminisztériumhoz kerülne. Ez szintén a régi hatalmi szerkezet lebontásának része lehet.

Az első lépés valójában egy teljes irányváltás


Magyar Péter első miniszterelnöki lépése tehát nem egyetlen döntés lesz, hanem egy egész csomag: korrupcióellenes intézkedések, Európai Ügyészség, vagyonvisszaszerzés, Alaptörvény-módosítás, szakminisztériumok és új társadalmi egyeztetési forma.

A lényeg az, hogy az új kormány gyorsan akarja bizonyítani: nem a régi állam működik tovább más arcokkal. A Tisza első intézkedései azt célozzák, hogy egyszerre bontsák meg a politikai hatalom koncentrációját, hozzanak be külső korrupcióellenes kontrollt, és teremtsenek új intézményi keretet az elszámoltatáshoz.

A nagy kérdés már nem az, hogy látványos lesz-e az első napok politikája. Az biztosan az lesz. A valódi próba az, hogy ezekből az ígéretekből mennyi lesz végrehajtható jogszabály, működő intézmény és érezhető változás. Mert ha Magyar Péter valóban azonnal meglépi, amit most ígér, akkor a beiktatás után nemcsak új kormány kezdődik, hanem a magyar állam működésének egyik legnagyobb átszervezése is.