A döntés a magyar kormány kezében van, amely a lengyel mintát követve akár 2021-ig is visszanyúlhatna.
Laura Codruța Kövesi szerint ha Magyarország úgy dönt, hogy visszamenőleges hatáskört ad az Európai Ügyészségnek, akkor a szervezet korábbi, a leköszönő Orbán-kormány idején történt ügyeket is vizsgálhat.
A főügyész a Magyar Hangnak adott interjújában elmondta, a kulcskérdés az, hogy egy esetleges magyar csatlakozás után a szervezet hatásköre meddig nyúlna vissza az időben.
Hozzátette, ez teljes mértékben a magyar kormány elhatározásán múlik: Lengyelország például úgy határozott, hogy a szervezet működésének kezdetéig, 2021-ig visszamenőleg biztosít hatáskört, míg Svédország csak a csatlakozás időpontjától tette ezt lehetővé.
A főügyész egyértelművé tette, hogy a visszamenőleges hatáskör kérdése kizárólag a magyar kormányon múlik.
Ha Magyarország csatlakozik, a tényleges vizsgálatokat Magyarországon aktív, kijelölt ügyészek végeznék magyar jog alapján, magyar bíróságok előtt, a hazai rendőrséggel együttműködve.
A főügyész beszélt egy lehetséges jogi akadályról is. Elmondta, hogy más tagállamok ügyei miatt már volt kapcsolatuk a magyar hatóságokkal, és politikailag érzékeny esetekben előfordult, hogy a magyar fél saját vizsgálatot indított, amit aztán lezárt. Ezzel a lépéssel megakadályozhatta az Európai Ügyészség későbbi eljárását, mivel ugyanazon bűncselekményért senkit nem lehet kétszer felelősségre vonni.
Kövesi szerint a tempó a magyar félen múlik, de az Európai Ügyészség felkészült a közös munkára.
A szervezet elsősorban az uniós pénzeket érintő, 10 ezer eurót meghaladó kárértékű ügyekkel, illetve a legalább két tagállamot érintő, 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó áfa- és vámcsalásokkal foglalkozik.
Magyar Péter és a Tisza Párt már a választási kampányban központi ígéretévé tette az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozást, amit a jogállamiság helyreállításának és az uniós források felszabadításának kulcsaként mutatott be.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
