Vége a vármegyéknek, és a főispánoknak, visszatérnek a megyék!
Komoly közigazgatási és önkormányzati átalakítás körvonalazódik Magyarországon, miután a Tisza Párt egyik fontos vállalásaként ismét előkerült a vármegyei rendszer megszüntetésének terve.
A javaslat szerint eltűnhetne a „vármegye” elnevezés és a főispáni rendszer is, helyüket pedig újra a korábbi megyei struktúra venné át. A tervezett változás azonban jóval túlmutatna egy egyszerű névváltáson.
A program szerint az önkormányzatok több olyan jogkört is visszakaphatnának, amelyeket az elmúlt években központi irányítás alá vontak. Ez érintheti az építéshatósági ügyeket, az intézményfenntartást, valamint a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket is.
A Tisza Párt álláspontja szerint az elmúlt időszakban túl sok döntés került központi kézbe, ami jelentősen csökkentette a települések mozgásterét.
Közben az önkormányzatok és a kormány közötti pénzügyi vita is egyre látványosabbá vált. Budapest és több megyei jogú város vezetése is konfliktusba került az állammal a szolidaritási hozzájárulás miatt.
Több önkormányzat szerint az elvonások már a napi működést veszélyeztetik, és problémát okozhatnak a bérek vagy az alapvető szolgáltatások finanszírozásában is.
Karácsony Gergely korábban arra figyelmeztetett, hogy bizonyos települések akár fizetésképtelen helyzetbe is kerülhetnek, ha az állam inkasszóval hajtja be a vitatott összegeket.
A viták középpontjában főként az iparűzési adóból történő elvonások és a „szolidaritási hozzájárulás” mértéke áll. Több városvezető szerint nincs egyértelmű garancia arra, hogy az elvont pénzek valóban a rászoruló térségekhez kerülnek.
A tervezett reform egyik legnagyobb politikai üzenete a főispáni rendszer megszüntetése lehetne. A jelenlegi struktúra a történelmi vármegyei elnevezések visszahozásával és a főispánok szerepének megerősítésével szorosabb állami kontrollt alakított ki a megyék felett.
Az új elképzelés ezzel szemben nagyobb önállóságot adna a helyi közösségeknek, és visszaállítaná a „megye” elnevezést.
A tervek szerint Budapest külön szabályozást is kaphatna. Egy új Budapest-törvény rendezhetné a főváros és a kormány kapcsolatát, beleértve az uniós források elosztását, az agglomeráció fejlesztését és a turisztikai bevételek kérdését is.
Nem minden politikai szereplő támogatja azonban ugyanúgy a radikális változtatásokat. Szita Károly például arról beszélt, hogy bár szerinte is szükség lehet reformokra, a jelenlegi törvényeket addig is be kell tartani, és nem tartja jó iránynak az önkormányzatok részéről a pénzek visszatartását.
A vita lényegében arról szól, mekkora hatalom maradjon a központi irányítás kezében, és mennyi döntési jogot kapjanak vissza a települések.
Ha a tervek megvalósulnak, az a magyar közigazgatás egyik legnagyobb átalakítását hozhatja az elmúlt években.
Hirdetés
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
