Mi lesz ebből?
Szondi Vanda, Magyar Éva, valamint Köböl Anita kormányszóvivők
pénteken 10 órakor tartottak sajtótájékoztatót a Tisza-kormány csütörtök esti döntéseiről.
A tájékoztatón Vitézy Dávid is beszámolót tartott az uniós források hazahozataláról és bizonyos közlekedési fejlesztési ígéretekről.
Magyar Péter egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy politikai megállapodást kötöttek az uniós forrásokról. Magyarország számára elmondása szerint 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé.
Uniós pénzek
Vitézy Dávid elmondta, közel 6 ezer milliárd forintos uniós pénz érkezik majd Magyarországra, amely a lakhatásra, energetikára, közlekedésre megy majd. A legnagyobb tétel a Helyreállítási Alap, amely a Covid utáni sokkhatás felszámolására jött létre. a többi tagállam már felhasználta ezeket, mert ennek határideje 2026. augusztus 31. Magyarország eddig ehhez a 10 milliárd euróhoz eddig nem fért hozzá, a felhasználás feltételrendszerét már az előző kormány benyújtotta (helyreállítási terv).
Közben az Európai Bizottság nyilvánossá tette a 27 szupermérföldköveket, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell a forrásokhoz való hozzáféréshez, ezekből párat már teljesített az Orbán-kormány. Így a Helyreállítási Alappal kapcsolatban tehát arról tárgyaltak, hogy milyen beruházások jöhetnek szóba a szűk határidőben augusztus 31-ig, illetve, hogy hazánk hogyan tudja teljesíteni a szupermérföldköveket. Vitézy állítása szerint az egyeztetésen semmilyen más kérdés nem merült fel a migrációról vagy Ukrajnáról, szerinte a szupermérföldkövek teljesítésén felül más nem merült fel.
A jövő héten nyújtják be a szupermérföldkövek magyar jogrendbe átültetéséről szóló törvényjavaslatot, ha ezek hatályba lépnek, akkor hozzáférhetővé válnak majd a pénzek Vitézy szerint.
A Helyreállítási Tervet teljesen felül kell vizsgálják, és egy új tervben vázolni, hogy mire használhatóak fel a pénzek. Az Európai Bizottságnak még több kérdése van a beruházásokkal kapcsolatban, ezeket még egyeztetik. Szerinte a 10 milliárd eurós forrást mindezek teljesülése esetén augusztus 31-ig le kell hívni a pénzeket és megvalósítani a beruházásokat.
Máshova számolnak majd el bizonyos pénzeket
A 10-ből 2,6 milliárd eurós beruházás már megvalósult. 1,1 milliárd eurónyi beruházást ebbe az alapba emelnek át, pedig eddig máshova voltak elszámolva, ezzel Vitézy szerint máshonnan szabadítanak fel pénzeket. Új indítású projektként az energiaellátás fejlesztését 1,5 milliárd euró értékben írták a tervbe, ehhez az MFB-ben tőkeemelést hajtanak végre, Kapitány István emberei állítólag már dolgoznak ezen. ” milliárd eurós tőkeemelés lesz az MFB-ben, amely egy része a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére mehet, másik része pedig bérlakásépítésre és kollégiumi férőhelyek létrehozására szolgál majd.
1,8 milliárd euró pedig a HÉV és vasúti kocsik beszerzésére megy, az InterCity flotta 200 kocsi kiváltására alkalmas emeletes vonatokkal történő fejlesztését is megígérte Vitézy.
A nagy keretek már megvannak a miniszter szerint, már csak technikai egyeztetések zajlanak.
A Kohéziós Alapból 4,2 milliárd forintot oldanak fel, amely 2029-ig felhasználható, és elsősorban közlekedési és vasúti fejlesztéseket, valamint vízügyi beruházásokat, környezetvédelmi intézkedéseket és energetikai fejlesztéseket valósítson meg. Ezek szintén új indítású beruházások lesznek.
2 milliárd eurót Magyarország végleg elvesztett Vitézy beszámolója szerint a vagyonnyilatkozati rendszer reformjának hiánya miatt.
2,2 milliárd euró Vitézy szerint akkor lesz hozzáférhető, ha a vagyonkezelő alapítványok rendszerét felszámolják és helyreállítják az akadémiai szabadságot, ebből finanszírozzák az Erasmus programot is a diákok számára.
Ezeket fogadja majd el az Országgyűlés
A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításával az Integritás Hatóság minden nyilvántartáshoz hozzáfér majd, és tényleges hatósági jogkörökkel ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozatokat, ha bűncselekményt talál, akkor megfosztja a tisztségétől és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető majd.
Vádkorrekciós eljárást hoznak létre, ha a hatóságok leállítanak egy korrupciós nyomozást, akkor az Integritás Hatóság újranyithatja majd. Vitézy szerint a költségelszámolásokat is szigorúbban ellenőrzik, valamint a tényleges tulajdonosi kör nyilvánosságát is megteremtik a magántőkealapokkal kapcsolatban. Emellett Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez is.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával Vitézy szerint privatizálták a vagyont, emiatt ez nem összeegyeztethető az uniós joggal, az Európai Bizottság olyan javaslatot tett, amely nem volt megvalósítható, így a törvényjavaslattal visszaadnák a vagyont az államnak, vagy az akkori befizetőknek. Ez szerinte komoly vagyonvisszaszerzési lépés, amit augusztus 31-ig megoldanak szerinte. A felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványoknál a közeli iskolakezdési időszak miatt a szervezeti átalakulást 2027. augusztus 31-ig rendelnék el.
Vasút
A kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának teljes átvizsgálását, ugyanis Mészáros Lőrinc cége dollárban számlázott, így az egyre romló forint miatt egyre drágább lett a beruházás Vitézy szerint. A miniszter azt ígérte, hogy a beruházás minden dokumentumát nyilvánosságra hoznák, és kezdeményezik a kínaiaknál, hogy ez megtörténhessen.
Az építési engedélyek megismerhetőségével kapcsolatban nagyobb nyilvánosságot teremtenek majd.
Három tiszás képviselő pedig törvényjavaslatot nyújtott be, hogy ne lehessen propagandaplakátot kihelyezni.
A kormány döntött a hulladékgazdálkodási rendszer – 35 évre szóló koncesszió – felülvizsgálatáról szeptember 1-ig, amely a MOHU-t érinti. Országos ellenőrzés indul a különösen veszélyes üzemekkel kapcsolatban, az akkumulátoripar és kiemelt kockázatú létesítmények vizsgálata történik majd meg – jelentette be Köböl Anita.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
