Az Integritás Hatóság is szóba került.
Magyar Péter a kormányinfón csütörtökön a babaváró hitelről úgy fogalmazott, hogy többféle kamatstop
létezik a gazdaságban, az egyik ez a támogatott hitel. November 1-ig hosszabbítják meg a jelenlegi helyzetet, tehát
egyrészt még van ideje az érintett pároknak a gyermekáldásra, másrészt egyeztetést kezdeményeznek a bankokkal arról, hogy bár ki kell fizetni a piaci kamatokat, ha valaki nem teljesítette a hitel feltételeit, de ez ne minősüljön büntetőkamatnak. Kamatcsökkentést próbál elérni a kormány.
A miniszterelnök a kedvezményes hitelkamatokról általánosságban úgy vélekedett, azon kell dolgozniuk, hogy a kamatkörnyezet sokkal kedvezőbb legyen. Amint csökkennek a piaci hitelkamatok és a jegybanki alapkamat, úgy válik egyre kevésbé jelentőssé a támogatott hitelek szerepe, és válik egyre olcsóbbá a költségvetés számára a sok támogatott hitel.
A vagyonnyilatkozatokról
Magyar Péter a vagyonnyilatkozatokról elmondta, nyitottak az egyeztetésekre, de alapvetően nem a vagyonnyilatkozatok tartalmi elvárásával van a gond, hanem azzal, hogy „bárki bármit beírhatott”, a miniszterelnök Lázár Jánost és Rogán Antalt nevezte meg ezzel összefüggésben. A miniszterelnök azt is problémának nevezte, hogy a hozzátartozók is bármit beírhattak a vagyonnyilatkozatba.
„Ha véletlenül el is indult egy eljárás, akkor sem volt következménye. Ezek jelentősen megváltoznak. Az Integritás Hatóság beletekinthet a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába. Nem lehet azzal játszani, mint a leköszönő miniszterelnök, a bátor utcai harcos, hogy nem a saját vagyonnyilatkozatában tünteti fel azt a pár milliárd forintot, hanem valamelyik családtagjának a vagyonnyilatkozatában”
– fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: ha valaki szándékosan hibásan, tévesen tölti ki a vagyonnyilatkozatot, megfosztási eljárás indulhat, sőt, a szabadságvesztés terhét is rögzíti a törvényjavaslat.
Magyar Péter kitért arra is, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenően vizsgálódhat majd, amit szintén jelentős előrelépésnek tart. A kormányfő más tagállamoknak és az uniós intézményeknek is azt ajánlotta, vezessenek be hasonlóan szigorú korrupcióellenes szabályokat.
Az Integritás Hatóság elnöke elleni eljárásról
Az Integritás Hatóság elnöke elleni eljáráshoz nincs köze a kormánynak. De Magyar Péter hozzátette, hogy a bíróságok, a rendőrség nagyon is helyesen teszik a dolgukat. A kormányfő hozzátette, hogy megküldik az érintett intézményeknek az igazságügyi törvénycsomagot, nem egyeztetnek az illetékesekkel, mert az nem személyekhez kötődik.
Ha valaki bármilyen bűncselekményt elkövetett, az felel majd a bíróság előtt, vagy felmenti a bíróság.
Az idei költségvetés felülvizsgálata június 30-ig tart. Ezután majd októberben hozza nyilvánosságra a módosítási javaslatokat – hangzott el egy kérdésre válaszolva.
Az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését a Fidesz nem támogatja. Beszámoltunk róla, hogy a tiszás javaslat alapján, ha a hatóságok lezárnak egy korrupciós ügyet,
akkor az IH újranyithatja azt,
ahogy a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát is ellenőrizheti a fellelhető magyar adatbázisokban. A törvényjavaslat alapján egyelőre nem látszik, hogy az Integritás Hatóságot milyen intézmény ellenőrzi, és milyen fórumhoz tud fordulni az érintett jogorvoslatért.
Magyar Péter az Integritás Hatóság esetében hangsúlyozta a közbizalom szerepét, mert ez lesz a korrupcióellenes küzdelem „szuperhatósága”. A miniszterelnök hangsúlyozta, a javaslatuk alapján, ha az Állami Számvevőszék kezdeményezi a megfosztási eljárást az Integritás Hatóság elnökének esetében,
akkor a teljes vezetésnek mennie kell.
Az EU-s ügyekről
Magyar Péter kitért arra is, hogy jövő héten Brüsszelben ülésezik az Európai Tanács, ez lesz az első olyan ülés, amelyen miniszterelnökként képviseli Magyarországot.
„Minden területen a magyar nemzeti érdeket fogom képviselni, ha kell, nagyon keményen. Nem megyek ki kávézni, de talán nem is küldenének ki. Ha kell, én hagyom el utolsónak a termet”
– szögezte le Magyar Péter, hozzátéve, hogy zajlik a V4-ek budapesti találkozójának előkészítése. A helyszín a gödöllői kastély lesz június 23-án. A kormányfő visszahozná az uniós tanácsülések előtt korábban szokásos V4-egyeztetőfórumot.
Magyar Péter előzetesen megbeszéléseken is részt majd a versenyképességi, valamint az illegális migráció elleni fellépés ügyében. Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is Brüsszelben tárgyal majd a kormányfő.
A kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak terén nagyon fontos előrelépések történtek, és ezzel együtt zajlik a legfelsőbb szintű, magyar–ukrán csúcstalálkozó előkészítése is.
Pénzt kapnak a kórházak
A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetőjét meghallgatta a kormány és kíváncsiak voltak, mekkora összegből működött a szervezet. Kiderült, hogy a költségvetést messze alultervezték. Ez azt jelentette, hogy folyamatosan 30–40 milliárdos hiánnyal küzdöttek, és ezért nem maradt pénz például a klímarendszereket rendbe tenni.
Az idei évre már nulla forint lett betervezve a KEF költségvetésébe, és ezért a kormány gyorsan
átutalt 3,6 milliárdot,
hogy a legérzékenyebb területeken ne legyenek váratlan leállások a kórházakban. A kormány kérte a tárcát, hogy készítsen stratégiát a legsürgősebb fejlesztésekre, azok menetrendjére.
Közben zajlik, részben uniós forrásból, több tucat kórház szigetelési programja, a tervezési folyamat zajlik – árulta el Magyar Péter.
Az energetika is szóba került a kormányinfón: Magyar Éva bejelentette, a kormány az uniós lakossági napelempályázatok elszámolási határidejét meghosszabbította szeptember 30-ig.
Betilthatják az óriásplakátokat
A kormányülés napirendjén volt a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat. A településképet rontó plakátszennyezés ellen is fellépnének, függetlenül a hirdetés tartalmától.
„Lakott területen belül egyáltalán nem engedélyezné a kormány óriásplakátok kihelyezését. Belterületen csak az utcabútorokon és a tömegközlekedési járművek megállóiban maradhatnának reklámok”
– jelentette be Magyar Éva, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egyeztetések kezdődnek.
Még idén bevezethetik a vagyonadót
Magyar Péter elárulta, a leendő vagyonadó esetében több opciót vizsgálnak, még nincs kész a végleges jogszabálytervezet.
„Várhatóan legkésőbb 2026. október végéig elfogadásra kerül a törvény és a vonatkozó módosítások, hogy 2027. január 1-től már élhessen a jogszabály. A legnagyobb részt a céges tulajdonrészek után fogják fizetni önbevallásos alapon az érintettek, ezért fontos, hogy mikori cégértékkel számolunk. A svájci vagyonadónál vannak előremutató cégértékelési szabályok”
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: nem mindegy, hogy mikori cégértékelésből indulnak ki. Magyar Péter azt szeretné, hogy a 2025. végi cégértékek számítsanak az adóalap kiszámításánál.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
