Kitört a botrány a parlamentben: Brutális összecsapás történt Magyar Péter és Gulyás Gergely között

Állítólagos menekülttáborról beszélt a miniszterelnök.

Beszámoltunk róla, hogy hétfőn dönt az Országgyűlés arról, hogy a miniszterelnök maximális hivatali idejét


két ciklusban – azaz 8 évben – maximálják.


Magyar Péter a tavaszi ülésszak utolsó ülésén napirend előtti felszólalásban azonban nem erről beszélt, hanem bejelentette: 2024. augusztus 30-án a belügyminisztériumi egyeztetésen Pintér Sándor állítólag azt állapította meg, hogy az 500 menekültet befogadó vitnyédi menekülttábor építése nem a megfelelő ütemben halad. A miniszterelnök szerint az Orbán-kormány átverte az embereket.

Magyar szerint a jegyzőkönyvben az áll, hogy megfelelő munkavégzéssel a teljes felújítást 3 hónap alatt is el lehetne végezni.


A miniszterelnök szerint egymilliárd forint közpénzzel bele is fogtak az építésbe, és azt állította, hogy a tábor ügye a kormányüléseken is napirenden volt több alkalommal is, szeptemberben pedig döntöttek a tábor megépítéséről. 2024. augusztus 21-én arra adott a kormány utasítást, hogy a hatóságok dobják ki a kárpátaljai magyar menekülteket – köztük 42 gyermeket – a lerobbant kollégiumi épületekből.

Magyar szerint a kormány akkor azt mondta a táborra, hogy nyári diáktábor épül. Eközben a miniszterelnök állítása szerint 3 méteres drótkerítéssel és rendőri védelemmel vették körbe a területet.

A miniszterelnök szerint a kormány csak azért állt le a tervvel, mert a Tisza napirendre vette a témát a kampányban.

Magyar Péter feltette a kérdést, hogy hová lett az egymilliárd forint közpénz. Azt állította a kormányhatározatokban a konkrét ügyön túl a 2024. augusztus 21-i kormányülés jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust kiélezni”. Gulyás Gergelynek azt üzente, nekik a félelem eszköz volt. Magyar szerint az Orbán-kormány nem tudta „befejezni a tervét”.

Magyar szerint 2024. július 25-én a kormány a migrációs paktum magyar jogrendbe történő átültetését is taglalta Bóka János előterjesztésére.

A miniszterelnök azt állította, a dokumentum egyik pontja szerint a kormány „2026. június 12-től alkalmazandó rendelkezései közül be kívánja vezetni a 12 hetes őrizetre vonatkozó szabályt, vagy az egész migrációs paktumot”. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat kell folytatni az Európai Bizottsággal, hogy bizonyos intézkedéseket előbb is bevezethetnek-e.


Szerinte ez azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány a háttérben nem a migrációs paktum megakadályozásáról, hanem az idő előtti bevezetéséről tárgyalt.

Magyar a Tisza-kormány nevében azt vállalta, hogy nem fognak mást mondani, mint amit tesznek. Szerinte nem fognak mást mondani a kormányüléseken és mást a nyilvánosság előtt.

Magyar szerint kell lennie olyan dolgoknak, amelyek a pártpolitikai ügyeken felül összekötik az embereket, ilyen kell legyen az illegális migráció elleni küzdelem is, szerinte határozottan kell tárgyalni a szövetségi rendszerekben, amelyeknek tagjai vagyunk, úgy gondolja, a Tisza-kormány így fog eljárni.

Rétvári Bence reagált Magyar kijelentéseire

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint képtelen vádak hangzottak el, a Fidesz-KDNP nem menekülttábort, hanem kerítést épített a déli határra. A migrációs paktummal az a baj szerinte, hogy már a beengedést követően nem lehet kitenni az EU-ból a bevándorlókat, ezért utasították el a paktumot. Rétvári szerint Magyar egyetlen „migránst sem fog találni” a helyszínen, ezért is fizette a kormány a napi egymillió eurós bírságot az EU felé. Szerinte alaptörvényi védelem van arra, hogy ne lehessen kvóták alapján senkit sem Magyarországra telepíteni.


Szerinte az Orbán-kormány kívül tartotta Magyarországot a migrációs paktum alól. Szerinte jelenleg az zajlik, hogy Magyarország végre fogja hajtani a migrációs paktumot, miután Magyar Péter Ursula von der Leyennel találkozott. Szerinte az Orbán-kormány soha nem épített meg menekülttábort.

Szerinte Magyar Péter akarja végrehajtani a paktumot, és Rétvári szerint elárulta magát akkor, amikor egy tüntetés alkalmával azt mondta a miniszterelnök, hogy „akik a migrációs paktum ellen tüntetnek, az EU-s pénzek ellen tüntetnek” – idézte Rétvári. A KDNP frakcióvezetője szerint a Tisza EP-képviselői megszavazták Brüsszelben a migrációs paktumhoz szükséges forrásokat.

Gulyás Gergely reagált a miniszterelnök kijelentéseire


Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerint a felhozott dokumentumok azt bizonyítják, hogy a kormány mindent megtett, hogy úgy akadályozza meg a paktum végrehajtását, hogy lehetőleg ne kelljem emiatt bírságot fizetnie az országnak. Az ügy véleménye szerint onnan indult, hogy a kormány tranzitzónákat vezetett be ennek kivédésére, majd ezeket bezáratták velük. Az EU bírósága ezt követően napi egymillió euróra bírságolta a kormányt, Magyar Péter pedig nem kettős mércét emleget az ügyben, és nem az uniós intézmények döntését emeli ki, hanem szószegéssel vádolja a kormányt, amely szerinte nem igaz. Gulyás szerint szeptembertől iskolai oktatás zajlik majd a vitnyédi intézményben, szerinte a kormány erről döntött 2024-ben és arról, hogy olyan megoldást találjanak, hogy megpróbálják elkerülni a bírságot.

Az Orbán-kormány szerint a tranzitzóna rendszert akarták visszahozni, ennek a dokumentumait olvasta fel Magyar. Gulyás szerint ha a bizottság döntésére korlátlanul hoznak majd be migránsokat Magyarországra, azzal a Tisza-kormány nem fog tudni mit kezdeni.

Szerinte az Orbán-kormány felszámolta a menekülttáborokat, és kerítést építettek, mint kiemelte, egyetlen pontja lenne elfogadható a paktumnak: a tranzitzónák ügye.

Feltette a kérdést Magyarnak, hogy elfogadják-e azt a határozatot, amely elutasítja a migrációs paktumot, és adnak-e le végrehajtási tervet a migrációs paktumhoz. Gulyás szerint a kormányinfón nem hangzott el több fontos kormánydöntés sem, hiába említ átlátható működést Magyar, így a kamatstoppal kapcsolatos elképzelések sem, amelyek csak a Pézügyminisztérium honlapjáról derültek ki utólag.


„Ez az átláthatóság, ez a korrektség?”

– kérdezte Gulyás. Hozzátette: hogy csak azért született a Magyar által említett kormányhatározat, mert a kormány így próbálta elkerülni a brüsszeli bírságot, miközben nem épített meg semmilyen tábort.

Forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top