Ruszin-Szendi Romulusz: „Tisztító tűz” jön a hadseregben is, a korrupciós ügyek nem maradnak következmények nélkül

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a Kontrollnak adott interjúban beszélt arról, hogy a teljes minisztériumi struktúrát érintő tisztogatásra készül, mert szerinte az előző honvédelmi vezetés a korrupciótól sem riadt vissza.

Hozzátette, az elsődleges vizsgálatok azt mutatják, hogy a korábbi vezetés nemcsak az ország védelmi képességeit akarta növelni, állítása szerint „arra is nagyon figyeltek, hogy a zsebük se maradjon üres”. Szerinte most nemcsak azért ragadnak seprűt, hogy a padló tiszta legyen.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint nem a katonákkal volt a probléma, hanem a politikai nyomással, ezért cserélték le a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a vezérkar vezetését is.

Az interjúban szóba került egy 5000 milliárd forintos szerződéscsomag is, amelyet szerinte az előző kormány még a váltás előtt akart átnyomni. Úgy véli, bár a csomagban vannak a honvédség számára szükséges fejlesztések, a szerződések körülményei gyanúsak. „Hogy miért pont tőlük, miért pont annyiért, na ezek az óriási kérdések” – fogalmazott. Állítása szerint ezekkel a hosszútávú szerződésekkel az előző vezetés a saját hasznát akarta bebiztosítani. „Ezeknek a szerződéseknek az áttekintése is folyamatban van, illetve ha találunk olyat, ami bűncselekmény gyanújára ad a lehetőséget, akkor pedig a feljelentést fel fogjuk tenni” – mondta.

A miniszter kitért az újdörögdi kézigránát-baleset ügyére is, amelyben új vizsgálatot rendelt el. Nem ért egyet az ügyészség megállapításával, amely nem talált bűncselekményt. „Ez lehet, hogy így van, de hogy felelősséget meg kell állapítani, ez biztos” – szögezte le.

A problémát abban látja, hogy a korábbi vizsgálatok nem mentek a katonák szintje fölé. Úgy látja, azok az eljárások nem vizsgálták, milyen nyomás alatt álltak a katonák.

A Petőfi laktanya átnevezését is bírálta, de hozzátette, a régi névtáblát csak „vissza kellett hegeszteni”, mert szerinte az elődök is számítottak rá, hogy a változás nem lesz tartós.

Az előző honvédelmi miniszter felelősségét firtató kérdésre Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, az nemcsak anyagi jellegű, hanem a katonai kultúrát romboló döntésekben is megnyilvánult. Példaként említette a büntetett előéletűek és külföldi állampolgárok felvételének tervét, valamint a bérrendszerben okozott anomáliákat. A túlárazott szerződések és a védelmi ipari tulajdonrészek magánkézbe juttatása olyan kérdések, amelyekre szerinte előbb-utóbb választ kell adnia az előző vezetésnek.

A védelmi kiadások GDP-arányosan 5%-ra emelésével kapcsolatban elmondta, a NATO-követelményt Magyarország is vállalta. Az emelés ütemezését a pénzügyminiszterrel egyeztetve, az ország teherbíró képességéhez igazítják, mert szerinte az egészségügynek és az oktatásnak most nagyobb szüksége van a forrásokra.

Kifejtette, hogy az 5% nemcsak tisztán katonai kiadásokat jelent: 3,5% a szigorúan vett honvédelmi költségvetés, 1,5% pedig a szélesebb értelemben vett védelmi kiadásokra, például a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztésére fordítódik. „Ha nincsen baj, akkor ezt a magyar emberek is tudják használni” – magyarázta.

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programot értékelve azt mondta, az 2017-ben jó irányba indult el, mert új eszközöket szereztek be és a hazai gyártókapacitás kiépítését célozták. Az utolsó három évben azonban szerinte a program „gellert kapott”, és nem látja az új innovációkat. A haderőfejlesztésnek szerinte folyamatosnak kell lennie, és reagálnia kell a változó biztonsági környezetre, például az orosz-ukrán háború tapasztalataira, amit az előző vezetésnél hiányolt.

A Gripenekkel kapcsolatban cáfolta azokat a véleményeket, hogy a húszéves gépek elavultak lennének. „Az, hogy a Gripen húszéves és nem alkalmas semmire, ezt visszautasítom: a régióban az egyik legjobb eszköz” – jelentette ki. Elmondása szerint a gépeket folyamatosan modernizálják, és a magyar pilóták a legjobbak között vannak.

Kritizálta az előző miniszter által bevezetett bérrendszert, amely óriási feszültséget okozott az állományon belül. A bérek rendezését a rendőrökkel és a tűzoltókkal közös rendszerben képzeli el. Bejelentette, hogy a korábbi miniszter által a Várban lévő irodájának bővítésére szánt 13 milliárd forintot azonnal a laktanyák felújítására fordítják.

A hadsereg identitásának fontosságát hangsúlyozva beszélt a hadrendi nevek és számok visszaállításáról. „Ha te tüzér vagy, akkor jó, ha piros a sapid. Ha harckocsizó vagy, akkor nagyon büszke vagy a fekete barettedre. Azon belül, hogy melyik alakulatnál szolgálsz, az egy olyan összertartó erő, ami rendkívül fontos” – magyarázta. Szerinte ezek elvétele olyan, mintha „egy darabot kitépsz a szívünkből”.

A korábban „fiatalításnak” nevezett, szerinte valójában politikai tisztogatásnak minősülő elbocsátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány már elfogadta a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi az eltávolított katonák visszavételét. Terveik szerint az érintetteket a Bálnában fogják összehívni, „ott, ahol megkapták nagyon sokan az útilapot, akkor rehabilitáljuk a Bálnát is, hogy ne gyilkos bálna legyen innen, hanem egy jószándékú Bálnát csinálunk belőle”.

Szerinte az utóbbi években Magyarország elszigetelődött a szövetségen belül, de az új kormány lépései, mint például a svéd és finn NATO-csatlakozás késleltetése miatti bocsánatkérés, azt mutatják, hogy „Magyarország tényleg visszatért”. Egy NATO-ülésen állítása szerint tapssal fogadták, amikor bejelentette, hogy „Magyarország visszatért”.

A külföldi katonai missziókat továbbra is fontosnak tartja szakmai és diplomáciai szempontból is. A csádi missziót azonban kudarcnak nevezte. „Igazából csak a pénzt költötték” – mondta, és jelezte, hogy az ügyben már szintén folyik a vizsgálat.