Fordulat a 27 milliárdos aranykonvoj-botrányban.
Újabb részletek láttak napvilágot a márciusi ukrán aranykonvoj lefoglalása körüli, egyre
terebélyesedő büntetőügyben. A sértetteket képviselő ügyvéd egy friss interjúban tisztázta:
azért kezdeményezte Orbán Viktor volt miniszterelnök és a korábbi fegyveres csúcsvezetők azonnali rács mögé dugását, mert szerinte szabadlábon védekezve eltüntethetik a perdöntő bizonyítékokat.
A nyomozás a kormányváltás óta drasztikus tempóra kapcsolt: az ügyvéd súlyos vádakkal illette a Legfőbb Ügyészség korábbi munkáját, ugyanakkor bejelentette, hogy július 1-jén egy titokzatos koronatanú tesz vallomást, ami az egész egykori politikai elitet megrázhatja.
Félnek a nyomok eltüntetésétől: ezért kérik a rácsokat
Miután a napokban bombaként robbant a hír, hogy Dr. Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók jogi képviselője hivatalos beadványban kérte Orbán Viktor, Farkas Örs (volt államtitkár), Hajdu János (volt TEK-vezér) és Demeter Tamás (volt NAV-elnökhelyettes) őrizetbe vételét és letartóztatását, a Kontroll című lapnak adott interjújában a jogász meg is indokolta a drasztikus lépést.
Horváth szerint a kényszerintézkedés elrendelése kritikus fontosságú a nyomozás tisztasága szempontjából. Ha az egykori döntéshozók szabadlábon maradnak, fennáll a reális veszélye annak, hogy manipulálják az eljárást. Az ügyvéd úgy fogalmazott:
„telefonbeszélgetések, sms-váltások, feljegyzések válhatnak kámforrá”, ráadásul a volt vezetők tekintélyükkel és kapcsolati hálójukkal megpróbálhatják befolyásolni a tanúként beidézett egykori beosztottjaikat is.
A sértetti képviselő szerint az, hogy egyáltalán neki kellett ezt az indítványt megtennie, a vádhatóság korábbi passzivitásának köszönhető. Horváth Lóránt egyenesen azzal vádolta meg a legfőbb ügyészt, hogy a kormányváltásig szándékosan úgy manipulálta az eljárást, hogy a felelősségre vonás megálljon Hajdu Jánosnál, a TEK korábbi első emberénél (akit az új, Tisza-kormány azóta már el is távolított a rendőrség kötelékéből).
Az ügyvédi logika – amely egybecseng a Telex korábbi tényfeltáró cikkével – rámutat: a 27 milliárd forintnyi valuta és arany megállításáról aligha dönthetett egyszemélyben a TEK főigazgatója. A sajtóértesülések szerint a rajtaütésről politikai szinten, maga Orbán Viktor határozott, míg az akció pontos napját a Rogán Antal-féle kabinetiroda alá tartozó, Farkas Örs vezette államtitkárság jelölte ki. Ezt a politikai szálat próbálhatta meg elvágni a korábbi ügyészségi gyakorlat. Ezt támasztja alá az a megdöbbentő tény is, amit az ügyvéd most árult el: a nyomozás első szakaszában magukat az érintett ukrán sértetteket meg sem hallgatták.
Bús Balázs bukása áttörte a pszichológiai gátat
Ahhoz, hogy megértsük, miért éppen most gyorsultak fel ennyire az események az aranykonvoj ügyében, a megváltozott politikai-jogi kontextust kell vizsgálnunk. A Tisza Párt kétharmados győzelmével és a kormányváltással az ügyészségre nehezedő politikai nyomás láthatóan átalakult, amit az elmúlt napok eseményei is bizonyítanak.
Sokan legyinthetnének, hogy egy volt miniszterelnök letartóztatása Magyarországon a sci-fi kategóriájába tartozik. Azonban az e heti események – Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnöke, és Ughy Attila fideszes politikus nem jogerős előzetes letartóztatásba helyezése – azt mutatják, hogy a nyomozóhatóságok áttörték a korábbi pszichológiai gátat. Az NKA-s pénzek politikai kampánycélú (Fidesz helyi kampányait érintő) felhasználásának gyanúja miatt indult eljárás precedenst teremtett arra, hogy magas rangú politikai szereplők is rács mögé kerülhetnek a bizonyítási szakaszban.
Az aranykonvoj-ügy tétje most az, hogy a jogtalan fogvatartás gyanúja mögött sikerül-e bizonyítani a tisztán politikai motivációt. Ha bebizonyosodik, hogy a hatósági fellépés nemzetbiztonsági vagy pénzmosási okok helyett csupán a választási kampány hajrájában elrendelt kormányzati erődemonstráció volt, az példátlan hatalommal való visszaélést jelent.
Július 1-jén jön a koronatanú
Horváth Lóránt bejelentése szerint a fordulat már a küszöbön áll. Az elmúlt hetekben a vádhatóság stratégiát váltott, és szinte minden ukrán védencét meghallgatták. A legfontosabb esemény azonban július 1-jén várható, amikor egy egyelőre meg nem nevezett „koronatanú” tesz vallomást a hatóságok előtt. A sértetti oldal abban bízik, hogy ez a vallomás, párosulva az NKA-ügyben látott új ügyészségi lendülettel, elegendő lesz ahhoz, hogy a nyomozó bíró elrendelje az egykori politikai vezérkar elleni kényszerintézkedéseket.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
