Mi lesz ebből?
A csütörtöki –
a kormányülés döntéseiről beszámoló – kormányszóvivői tájékoztatót Köböl Anita és
Magyar Éva kettesben vezeti. Köböl Anita az esemény elején bejelentette, hogy korrupcióellenes intézkedésként, hogy az uniós pénzekhez kapcsolódóan Magyarország
egy kockázatkezelő informatikai eszköz használatát vállalta,
amely a korrupciós kockázatok visszaszorítását igyekezne erősíteni.
Fogyasztóvédelem
Magyar Éva arról beszélt, hogy fogyasztóvédelmi egységes uniós rendelkezést is elfogadott a kormány. Ennek értelmében szigorítják a garanciális kötelezettségeket az eladói oldalon. A kormány döntött a javításhoz való jogról szóló új uniós szabályozás magyarországi bevezetéséről.
2026. július 31-től alkalmazandó szabályok értelmében a gyártóknak és forgalmazóknak nemcsak a garanciális időszakban, hanem azt követően is biztosítaniuk kell a még javítható termékek javításának lehetőségét.
Egészségügy és agrárium
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium szakmai megbeszélést kezdeményezett az agrárszakma érdekképviseleteivel. Ennek kapcsán egy kamarai szabályozást hoztak létre, mely miniszteri törvényességi felügyeletet hozott, valamint megszüntette a kamarai dolgozók díjazását.
Egészségügyi területet az e-beutalókról szólt Köböl, amely egyszerűbb ügyintézést biztosított volna, viszont a rendszer nem működött rendszerűen, sok helyen technikailag nem megoldott a program használata. Viszont 2026-tól szankcionálni kéne azokat az eseteket, ha a páciens nem ezek révén kap beutalót, viszont a kormány ezt kitolta egy évvel, így csak 2027-ben kerül bevezetésre.
A rezsicsökkentésről
A rezsicsökkentés miatt a távhőszolgáltatók komoly deficitet halmoztak fel, ezért a kormány arról döntött, hogy egyenlegbe hossza a távhő-kasszátés ezért 25,9 milliárd forinttal töltik fel. Így hosszabb távon is fenntartható marad a lakossági távhőárak finanszírozása.
A rezsicsökkentés miatt a távhőszolgáltatók költségeiknek már csak mintegy 40 százalékát fedezik saját bevételeik, a fennmaradó részt a távhőkassza biztosítja.
A kormány átvilágítja az Observer Kft. több tízmilliárdos közbeszerzési szerződéseit, melyeket 2020. és 2026. kötöttek az állammal. Arra jutottak, hogy hatalmas túlárazások, az inflációt jóval meghaladó túlárazások voltak, hiszen a hasonló médiafigyelési szolgáltatások sokkal olcsóbban is el tudták volna végezni a piac vizsgálatát.
Törlőkódokra több tízmilliárd forintot költhetett az előző kormány
Köböl Anita arról is beszámolt, hogy 2025 decembere és 2026 júniusa között közel 40 milliárdot fizettek ki a veglegestorles.hu-nak törlőkódokért, miközben évente további 10 milliárd forint is megjelent a kifizetésekben. A kifizetés a törlőkódok megnyitásához kapcsolódó liszenszkódok megnyitásához, nem pedig a tényleges adattörléshez kapcsolódott, tehát könnyen lehet, hogy jelentős közpénzt fizetett ki a volt kormány, miközben valós törlési műveletek nem is történtek.
Mi lesz a 14. havi nyugdíjakkal?
A Kármán András által bemutatott költségvetési leltárról, ezzel kapcsolatban a 25 év alattiak szja-mentességéről, az árrésstopról, valamint a 14. havi nyugdíjról kérdezett az Economx. Köböl elmondta, hogy egy leltárt hoztak nyilvánosságra, de folyamatosan világítják át a költségvetést. Előirányzat és döntés nincs, ez egy pillanatkép egyelőre, augusztus végéig tervezi a kormány módosítani a 2026-os költségvetést, 2027-es pedig csak októberben lesz.
A kérdésben feltett témákkal kapcsolatban minden olyat megtart a kormány, ami jó az embereknek”, viszont az árrésstopról nem tárgyalt a kormány.
Visszajöhet az üzemanyag-árstop?
Az üzemanyag-árstopról szóló kérdésre úgy reagált Magyar, hogy ha a piaci folyamatok úgy alakulnak, akkor a gazdasági miniszter azonnal tud lépni”, folyamatosan figyelemmel kísérik az árak mozgását. A gazdasági miniszter egyedül is tud már lépni a kérdésben.
A közjogi intézmények vezetőinek eltávolításáról kiderült, hogy ez már az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, tehát erről kormányzati döntések nem születnek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
