A parlament már hétfőn dönthet Sulyok Tamás megbízatásáról
A miniszterelnök és az államfő közötti konfliktus a végkifejletéhez közeledik. Az Országgyűlés hétfőn
szavaz az Alaptörvény 17. módosításáról, amelynek elfogadása közvetlenül érintheti Sulyok Tamás köztársasági elnök jövőjét.
A tervezet szerint a módosítás „hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
Sulyok Tamás az eltávolításával kapcsolatos tervek miatt már május végén a Velencei Bizottsághoz fordult. Az Európa Tanács mellett működő konzultatív testület küldöttsége a kormányfő meghívására július 2-án Budapestre érkezett, ahol több magas rangú állami vezetővel is tárgyalt.
A Velencei Bizottság honlapján megjelent tájékoztatás szerint az egyeztetések középpontjában elsősorban az Alaptörvény módosításának időzítése állt. A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese azonban már a látogatás előtt arról beszélt, hogy reális esélyt lát arra: augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen Magyarországnak.
Magyar Péter már a választások éjszakáján felszólította Sulyok Tamást, hogy távozzon hivatalából. Egy héttel később május 31-ig adott határidőt az államfő lemondására. Sulyok azonban nem tett eleget a felszólításnak, és két nappal a határidő lejárta előtt, május 29-én bejelentette, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult.
Az államfő szerint az eltávolítását politikai indokokhoz kötő, az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások súlyosan ellentmondásos helyzetet idéztek elő. Úgy vélte, hogy a kialakult vita hátrányosan érinti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét, ezért kérte a Velencei Bizottság közreműködését a helyzet rendezésében.
A Tisza Párt álláspontja szerint a kérdést azért kell rendezni, mert Sulyok Tamás önként nem mondott le. A párt vezetői arra hivatkoztak, hogy az államfő távozása régi politikai ígéretük, amely szerintük a választási akaratból következik.
A parlament azonban nem várja meg a Velencei Bizottság végleges állásfoglalását. A képviselők már hétfőn dönthetnek az Alaptörvény módosításáról, így az államfő sorsáról szóló politikai és alkotmányjogi vita rövid időn belül újabb fordulóponthoz érkezhet.
A lemondási felszólítás után jogi megoldást keresett a kormány
Miután világossá vált, hogy Sulyok Tamás nem mond le önként, Magyar Péter közölte: jogi eszközzel kell rendezni a kialakult helyzetet. A június 11-i kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, még zajlik a jogászok közötti egyeztetés arról, hogy pontosan milyen megoldást válasszanak.
A miniszterelnök rosszallóan beszélt a köztársasági elnök előző hetekben tapasztalt aktivitásáról, és kijelentette, hogy a kormány disszonánsnak tartja Sulyok Tamás lépéseit. Magyar Péter úgy fogalmazott, az államfő „naponta öt helyre elfut panaszkodni”.
Sulyok Tamás a Velencei Bizottság mellett az Alkotmánybíróságot is megkereste. Az eljárás azonban elakadt, miután hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be. Emiatt a testület határozatképtelenné vált, és az államfő indítványát napirendre sem tudta venni.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az államfői kezdeményezéseket így kommentálta:
„vicces, hogy most azok hivatkoznak a Velencei Bizottságra, akik előtte 16 évig közpénzből gyűlöletet szítottak az ilyen szervezetek ellen.”
Sulyok Tamás először kizárólag közleményben ismertette, hogy milyen kérdésekkel fordult a Velencei Bizottsághoz, magát a teljes dokumentumot azonban nem hozta nyilvánosságra. A beadvány megismerését a Társaság a Szabadságjogokért június 5-én közérdekű adatigényléssel kérte a Sándor-palotától.
A Köztársasági Elnöki Hivatal elutasította az adatigénylést. Arra hivatkoztak, hogy a beadványban szereplő érvek döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztethetné a Velencei Bizottság előtt folyamatban lévő eljárást.
A TASZ az elutasítás után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. A NAIH június végén vizsgálatot indított a Sándor-palota eljárásával kapcsolatban. A hatóság jelezte, hogy az államfő eldöntheti, önként nyilvánosságra hozza-e a dokumentumot, vagy megvárja, amíg a NAIH hivatalosan felszólítja erre.
Sulyok Tamás végül július 6-án mégis közzétette a Velencei Bizottságnak megküldött teljes beadványát. A nyilvánosságra hozatalt nem kizárólag a TASZ adatigénylésével vagy a NAIH vizsgálatával indokolta.
Az államfő közlése szerint azért döntött a dokumentum közzététele mellett, mert a kormány az Alaptörvény 17. módosításának sürgős tárgyalásáról határozott anélkül, hogy megvárta volna a Velencei Bizottság véleményét. A másik indok az „államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” fennálló tájékoztatási igény volt.
Ez volt az első alkalom, hogy a közvélemény teljes egészében megismerhette, pontosan milyen alkotmányjogi érvekkel próbálja megakadályozni Sulyok Tamás a megbízatásának idő előtti megszüntetését.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
