Befejezik a működésüket a nem egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Az még kérdés, hogy mennyi maradt a nekik juttatott vagyonból.
Újabb lépést tett a Tisza-kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) felszámolása felé.
Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben a Magyar Péter által aláírt kormányhatározat, miszerint július 31-től megszűnnek azok a kekvák, amelyek nem végeznek felsőoktatási tevékenységet.
Ez összesen 16 közfeladatot ellátó alapítványt érint, bezárja a kaput többek között a Mathias Corvinus Collegium, az Áder János nevével fémjelzett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, illetve a Lázár Jánoshoz köthető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is, amely a mezőhegyesi ménesbirtokot kezeli.
A Tisza-kormány mindegyik szervezethez elszámolási biztost jelölt ki, az alapítványoknak pedig július 15-éig kellett részletes jelentést készíteniük a vagyoni helyzetükről,
kötelezettségeikről és folyamatban lévő ügyeikről, hogy az állam pontos képet kaphasson a vagyoni helyzetükről.
Egy június végi kormányhatározat már kijelölte, hogy az egyes kekvák esetében mely miniszter kapja meg a magyar állam nevében az alapítói jogokat az átmeneti időszakra. Lannert Judit oktatási miniszter lett például a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter kapta az MCC-t és a Batthyány Lajos Alapítványt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pedig többek között az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány alapítói jogait gyakorolja, amelynek elnöke és kuratóriumi vezetője a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc.
A Tisza-kormány két hullámban számolja fel a kekvákat.
Első körben a hónap végéig azok szűnnek meg, amelyek nem tartanak fenn egyetemet. Az egyetemfenntartóknak egy év múlva, 2027. augusztus 1-jén vége.
Addig is az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nyílt pályázaton keresi az új tagokat az egyetemi alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira, a beadási határidő július 18. Az új kuratóriumok tagjai határozott időre, vagyis a jövő augusztusi megszűnésig töltik majd be a pozíciójukat.
A kiválasztási folyamatba bevonják az érintett felsőoktatási intézmények szenátusait is, de a végső döntés a minisztérium kezében lesz, ami azért is lényeges, mert az egyetemek vezetésében sok helyen ott ülnek az Orbán-rendszer kedvezményezettjei, akik nem feltétlenül érdekeltek a változásban és az alapítványos visszás működésének feltárásában.
Az Állami Számvevőszék összesen körülbelül 3000 milliárd forintra teszi azt a vagyont, amely a kekvák megszüntetésével visszakerülhet az államhoz.
Mint arra Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója korábban lapunknak nyilatkozva rámutatott, ennek nagy része „holt vagyon”, vagyis egyetemi épületek, földek, klinikák. Valamivel kevesebb mint a fele egyéb vagyonelem, például Mol- és Richter-részvények, termőföldek, szállodák és készpénz. (Az MCC például csak készpénzben 132 milliárdot kapott a Magyar Államkincstártól.) Ligeti Miklós szerint nincs kizárva, hogy a vagyon egy részét már elköltötték vagy eltüntették az alapítványok, ezzel kapcsolatban még sok „csalafintaság” kiderülhet.
A kekvák megszüntetése kulcskérdés az EU-s pénzek hazahozatalának szempontjából. Az Európai Unió a kezdetektől fogva kifogásolta a közérdekű vagyonkezelői alapítványok és azok kuratóriumainak működését, amelyekbe a kezdetektől jellemzően politikai vagy a politikához kötődő gazdasági szereplőket ültettek, akik gyakorlatilag elszámolási kötelezettség nélkül gazdálkodhattak a vagyon felett.
Ez a modell, amelyben a kis létszámú, de nagyon nagy felhatalmazással bíró kuratóriumok hatásköre szinte korlátlan, a tagok kinevezése pedig élethosszig szólt volna, gyakorlatilag példa nélküli volt a nemzetközi színtéren, és a szakértők szerint aligha volt más célja, mint az állami vagyon kontroll nélküli költése.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
