Börtönbüntetés, a gépjárművek elkobzása, átlagsebesség-mérés és jövedelemarányos bírságrendszer is
szerepel abban a közlekedésbiztonsági csomagban, amelyről társadalmi egyeztetést indított a kormány
– jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Budapesten. A nyár végéig tartó véleményezés eredményeiből még az idén jogszabályok születhetnek.
A bejelentés helyszíne szimbolikus volt: Vitézy Dávid és Barna Zsolt, a közúti közlekedésért felelős államtitkár az Árpád hídnál tartott sajtótájékoztatót. A miniszter felidézte a 2023-as, egy kerékpáros halálával végződő gyorshajtásos tragédiát, valamint a közelmúltbeli, áprilisi illegális gyorsulási versenyből fakadó balesetet, amely öt sérültet és két halálos áldozatot követelt. Hangsúlyozta: az új kormány nem nézi tétlenül a notórius gyorshajtók pusztítását, és Magyar Péter miniszterelnök felhatalmazásával a tárca elsődleges célja a felesleges közúti halálesetek számának radikális csökkentése.
Ezek a legfontosabb tervezett szigorítások
A kormany.hu/kozlekedesbiztonsag oldalon már elérhető, szeptember elejéig kitölthető kérdőív több, Európában (például Ausztriában és Svájcban) már sikerrel alkalmazott drasztikus intézkedés bevezetését veti fel a magyar utakon. A kormány konkrét, érdemi kérdéseket tesz fel a lakosságnak az alábbi területeken:
- Börtönbüntetés a kirívó gyorshajtóknak: Ha valaki lakott területen 120 km/óra, vagy gyorsforgalmi úton 200 km/óra feletti sebességgel száguldozik, a jövőben nem csupán szabálysértést, hanem a Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekményt követhet el. Ez azt jelenti, hogy akár szabadságvesztéssel is sújtható lesz az az autós, aki ilyen mértékben veszélyeztet másokat, még akkor is, ha nem okoz balesetet.
- Gépjárművek elkobzása: A legsúlyosabb jogsértések – mint a többszörös sebességtúllépés, a súlyos ittas vezetés, vagy a vasúti átjáróba tilos jelzés ellenére történő szándékos behajtás – esetén jogkövetkezményként felmerülhet a jármű azonnali elkobzása.
- Jövedelemarányos bírságok: Svájci mintára bevezetnék a progresszív bírságolást. Ennek lényege, hogy az elkövető bejelentett jövedelme, vagy akár az általa vezetett autó értéke alapján határoznák meg a büntetés összegét.
- Átlagsebesség-mérés bevezetése: Jogi akadályok elhárításával az autópályákon (például a torlódásos és balesetveszélyes M1-es szakaszon) és a kritikus városi pontokon (például az Árpád hídon) a meglévő kamerarendszereket felhasználva szakaszos sebességmérést vezetnének be, aminek jelenleg technikai akadálya már nincs.
- Visszaesők szigorúbb büntetése: Aki többedik alkalommal követ el súlyos közlekedési szabálysértést, a tervek szerint a jövőben sokkal keményebb szankciókra számíthat.
- Objektív felelősség kiterjesztése: A jövőben a buszsávok jogosulatlan használata, a vasúti átjáróba hajtás tilos jelzésnél, illetve a forgalmat akadályozó szabálytalan parkolás esetén is az autó üzembentartóját vonnák felelősségre, ha nem tudni, ki vezette a járművet.
Új szabályok jönnek az elektromos rollerekre is
A miniszter kiemelte, hogy az egyre szaporodó rolleres balesetek miatt a mikromobilitási eszközök szabályozása nem várhat az átfogó, jelenleg is készülő KRESZ-reformig. A lakosság véleményezése alapján egy előrehozott, azonnali intézkedéscsomag készülhet, amely:
- különbséget tenne a kis és nagy teljesítményű rollerek között,
- 25 km/órás végsebesség-korlátozást vezetne be rájuk,
- bizonyos esetekben kötelezővé tenné a fejvédő használatát,
- és életkori korlátozáshoz (12, 14, 16 vagy 18 évhez) kötné a rollerek közúti használatát.
A cél nem az államkassza hizlalása
Vitézy Dávid külön kitért arra a javaslatra is, miszerint a közlekedési bírságokból befolyó összegeket szigorúan célhoz kötnék. A tervezet alapján a bevételt nem a központi költségvetés általános kiadásaira fordítanák, hanem a bírságokat beszedő államnak vagy önkormányzatoknak kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre – például új zebrák építésére, forgalomcsillapításra és biztonságosabb útkialakításokra – kellene költeniük azokat.
Kritika a korábbi vezetésnek az elmulasztott évekért
A sajtótájékoztató végén a közlekedési miniszter odaszúrt elődjének, Lázár Jánosnak is. Emlékeztetett arra, hogy a 2023-as Árpád hídi gázolás után az akkori tárcavezető azonnali és szigorú fellépést ígért az „őrült gyorshajtókkal” szemben, ám az elmúlt közel három évben ebből semmi nem valósult meg.
„Ebből a három évből Lázár János továbbra is miniszter volt, és nem csináltak semmit. Mi ezért most gyorsan szeretnénk lépni” – fogalmazott Vitézy Dávid. A mostani társadalmi egyeztetés az ígéretek szerint már kora ősszel lezárul, ezt követően a kormány egy-két héten belül befejezi a jogalkotási munkát, az új, szigorú közlekedésbiztonsági szabályok pedig a parlament elé kerülnek, és még az idén hatályba is léphetnek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
