Figyelmeztetett a szakértő.
Az EY nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló
cég szerint reális esély van rá, hogy visszatérjenek
a 2016 előtti típusú vagyonosodási vizsgálatok, amelyekkel
a NAV büntetőeljárás nélkül, pusztán adókockázati alapon világíthatná át a magánszemélyek vagyoni helyzetét.
Így ha a vagyon és az életvitel nem fedezhető a bevallott jövedelemből, az érintettnek kell igazolnia a forrásokat,
akár 10–20 évre visszamenőleg.
Bajusz Dániel, az EY adóellenőrzésekkel és adóperekkel foglalkozó csapatának vezető szakértője elmondta: aki megkapja a megbízólevelet, annak nagy valószínűséggel már a kimentéshez szükséges bizonyítékokat kell gyűjtenie. Az adóhatóság munkáját ráadásul mesterséges intelligencia segíti, így pillanatok alatt kiszűrik az ellentmondásos életmódot élőket.
A kormányzat által jelzett adóellenőrzési szigorítások és a NAV egyre fejlettebb, adatvezérelt kockázatelemzési rendszerei alapján reális lehetőségként merül fel a vagyonosodási vizsgálatok visszatérése – állt az EY közleményében.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy politikusoknál és politikai felső vezetőknél húsz évre visszamenőleg indulhatnak ilyen vizsgálatok. A nagy kérdés az, hogy a jogalkotó szélesebb körben, a magánszemélyek teljes körére is visszaállítja-e a 2016 előtti szabályokat.
10–20 évre visszamenőleg is ellenőrizhetnek
A szakértő szerint a vizsgálatnál a NAV nem egy konkrét adónemet vagy ügyletet néz, hanem azt, hogy a magánszemély vagyongyarapodása, kiadásai és életvitele összhangban állnak-e a bevallott, adózott jövedelmeivel.
A kiindulópont tehát maga az életvitel: egy nagy értékű ingatlan, egy luxus autó, egy jelentős befektetés, a tartósan magas fogyasztási szint. Ha ezek nem tűnnek fedezhetőnek a bevallott jövedelmekből, az adóhatóság becslést alkalmazhat – vagyis nem pontosan kiszámítja, hanem valószínűsíti az eltitkolt adóalapot.
A módszer ereje abban rejlik, hogy az eljárásban részben megfordul a bizonyítás logikája. Míg egy klasszikus ellenőrzésnél a NAV bizonyítja, hogy egy bevallás hibás, vagy egy számla fiktív, itt – ha a hatóság kimutatta az aránytalanságot – az érintettnek kell hitelt érdemlően igazolnia a forrásait.
Ennél az ellenőrzési formánál ráadásul nem csupán az 5 + 1 éves időszakot vizsgálja a hatóság, nem ritka, hogy az ellenőrzésnél az adózóknak 10–20 évre visszanyúlóan kellett bizonyítékokat előkeresniük
Az elévülési időn belül a szabad bizonyítás elve érvényesül, tehát bármilyen korhű, hiteles bizonyíték elfogadható. Az elévülésen túli időszakból viszont a törvény csak meghatározott eszközöket ismer el: ingatlan-adásvételi szerződéseket, hagyatéki iratokat, jogerős bírósági és hatósági határozatokat, bankszámlakivonatokat, korábbi adóbevallásokat, közjegyzői okiratokat.
Egy utólag tett nyilatkozat egy állítólagos kölcsönről vagy egy nehezen ellenőrizhető magánokirat a bírói gyakorlat szerint gyakran kevés.
Ez a bírói gyakorlat pedig kifejezetten kiforrott: a 2016 előtti másfél évtized vizsgálati dömpingje során a bíróságok számos részletkérdésben adtak iránymutatást, a szerencsejáték-nyereményre vagy tagikölcsön-visszafizetésre való hivatkozástól a hagyatéki eljárásig – többnyire az adóhatóság pozícióját erősítve.
Kire vadászna a NAV, és mit lát már most a mesterséges intelligencia?
A szakértő szerint nem az „átlagember” lenne a célpont, hanem az adatvezérelt kockázatelemzés által kiválasztott, magas kockázatú esetek.
„Egy esetleges új rendszerben a figyelem középpontjába kerülhetnek a nagy értékű ingatlanszerzések, a luxusfogyasztás, a külföldi vagyonelemek, a kriptoeszközök, az összetett tulajdonosi struktúrák, valamint azok az esetek, amikor a magánszemély életvitele láthatóan nincs összhangban a bevallott jövedelmével”
– fogalmazott korábban kiadott közleményben Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának és közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője.
Bajusz Dániel szerint nem feltétlenül a vagyon nagysága a döntő, hanem az aránytalanság, azaz, ha például valaki tartósan minimálbér környéki jövedelmet vall be, miközben látványosan gyarapszik. Megjegyezte: a NAV 2026-os ellenőrzési terve pedig kifejezetten a mesterséges intelligenciával támogatott kockázatelemzésre épül.
„Az MI önmagában nem állapít meg adóhiányt, de rendkívül hatékonyan szűri ki az egymásnak ellentmondó adatokat – már a 2010-es évek vizsgálataiba is beszivárogtak a közösségi médiából származó információk, ezek elemzése ma nagyságrendekkel gyorsabb. Ezt a vizsgálattípust a NAV nem rendeli el véletlenszerűen, hanem csak akkor, ha az előzetes kockázatelemzés már feltárta a jelentős eltérést a bevallott jövedelem és az életviteli vagy egyéb kiadások között”
– mondta a szakértő, hozzátéve: aki megkapja a megbízólevelet, annak nagy valószínűséggel már a kimentéshez szükséges bizonyítékokat kell gyűjtenie.
Ha a jogalkotó visszaállítaná a 2016 előtti rendszert, akkor a NAV ismét önállóan, kizárólag adókockázati alapon indíthatna ilyen eljárásokat, ami jelentősen megnövelhetné azok számát. Fontos ugyanakkor, hogy
jelenleg nincs benyújtott törvényjavaslat a szabályok módosítására:
a kérdés egyelőre szakmai és kormányzati szinten felmerülő lehetőség, ezért a döntés időpontjáról a szakértő szerint ma még nem lehet megalapozott előrejelzést adni.
(index.hu nyomán)
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
