Újabb fejlemények a Mészáros-féle homokbánya-ügyben! A végére jártunk: jogi trükkel próbálja elérni Mészáros Lőrinc, hogy bányát nyithasson Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, most éppen egy stratégiai vízbázis védőterületén. Mutatom!
➡️ Ott kezdem, többen felvetettétek itt is, hogy ez jön, de úgy tűnik, azt azért nem merte meglépni a kormány, hogy Mészáros Lőrinc homokbányái kedvéért törvényt módosítsanak — ez kellett volna ugyanis ahhoz, hogy a neki tetsző területek kikerüljenek a fokozottan védett Ökológiai Hálózat magterületi besorolásából, és elháruljon az akadály a bányanyitás útjából. Abból következtetek erre, hogy az Agrárminisztérium azt írta írásbeli kérdésemre adott válaszában, hogy a kormány „nem tervez övezet-módosítást”.
➡️ De itt nincs vége. Sőt. Mészáros Lőrinc nem adta fel, nemrég újabb kérelemmel fordult a kormányhivatalhoz immáron „sekély, külszíni művelésű bánya” nyitásának engedélyezése végett. Az előzetes vizsgálati anyagban az áll, hogy az újonnan kijelölt területek már nincsenek Natura 2000-es területen és nem számítanak ökológiai magterületnek sem, csak ún. pufferterületnek. Csakhogy az új területek stratégiai ivóvízbázist érintenek és védőterületnek számítanak — mégis van esélye Mészárosnak, mert trükk van a dologban.
➡️ Mert itt van egy nagyon különös pontja a történetnek: a vizsgálati anyag konkrétan maga demonstrálja, milyen jogi trükkel lehet bányát nyitni ivóvízbázis védőterületén. Azt tudni kell hozzá, hogy a kormány 2014-ben létrehozott egy külön kategóriát az árvízvédelmi gátak megépítéséhez szükséges nyersanyag 30 km-es körzetben való kitermelésére. A bányatörvény szerint ez ugyanis nem bánya, hanem „anyagnyerő hely”, és jogilag abban különbözik a bányától, hogy minden sokkal egyszerűbben megy — a bányahatóságon kívül más szakhatóság nem vesz részt az engedélyezési eljárásban.
Gátépítésekhez használt nyersanyagok kitermelésére tehát ez a legegyszerűbb eljárás, és akkor az nem bánya, hanem „anyagnyerő hely” néven fut. A törvény szerint azonban ez nem engedélyezhető vízbázisok védőterületén, mert veszélyezteti a felszín alatti vizeket. Na de ha bányának hívjuk, minden sokkal egyszerűbb lesz. A törvény ugyanis nem tiltja bánya nyitását vízbázisok területén, ezért Mészáros Lőrinc — találjátok ki — „sekély, külszíni művelésű bánya” nyitására kért engedélyt. Ez a vizsgálati anyagban feketén-fehéren benne van:
„..hidrogeológiai védőövezeten belül anyagnyerőhely nem engedélyezhető.” „A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény értelmében ugyanakkor hidrogeológiai védőövezeten engedélyezhető külszíni művelésű bánya, hiszen ezt a törvény egyik rendelkezése sem tiltja. Ezt a jogi utat az elmúlt években több töltésfejlesztési beruházáshoz kapcsolódóan sikeresen alkalmazta a beruházó, tehát az anyagigény sekély, külszíni művelésű bányaként nyilvántartott és engedélyezett területről lett biztosítva, abban az esetben, ha a töltésanyag forrásterülete hidrogeológiai védőövezeten helyezkedett el.”
‼️ Most, hogy eddig eljutottunk, újult erővel és sok új információval folytatom a küzdelmet. Mert mégis hogy képzelik ezt?! Komolyan ott tartunk, hogy Mészáros Lőrinc aszerint nevezi “bányának” vagy “anyagnyerő helynek” a homokbányáit, hogy éppen mi van útban: a természetvédelem vagy a vízvédelmi szabályok?! Nem hagyjuk annyiban!
Szél Bernadett
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.