Újabb fejlemények a Mészáros-féle homokbánya-ügyben! A végére jártunk: jogi trükkel próbálja elérni Mészáros Lőrinc, hogy bányát nyithasson Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, most éppen egy stratégiai vízbázis védőterületén. Mutatom!
➡️ Ott kezdem, többen felvetettétek itt is, hogy ez jön, de úgy tűnik, azt azért nem merte meglépni a kormány, hogy Mészáros Lőrinc homokbányái kedvéért törvényt módosítsanak — ez kellett volna ugyanis ahhoz, hogy a neki tetsző területek kikerüljenek a fokozottan védett Ökológiai Hálózat magterületi besorolásából, és elháruljon az akadály a bányanyitás útjából. Abból következtetek erre, hogy az Agrárminisztérium azt írta írásbeli kérdésemre adott válaszában, hogy a kormány „nem tervez övezet-módosítást”.
➡️ De itt nincs vége. Sőt. Mészáros Lőrinc nem adta fel, nemrég újabb kérelemmel fordult a kormányhivatalhoz immáron „sekély, külszíni művelésű bánya” nyitásának engedélyezése végett. Az előzetes vizsgálati anyagban az áll, hogy az újonnan kijelölt területek már nincsenek Natura 2000-es területen és nem számítanak ökológiai magterületnek sem, csak ún. pufferterületnek. Csakhogy az új területek stratégiai ivóvízbázist érintenek és védőterületnek számítanak — mégis van esélye Mészárosnak, mert trükk van a dologban.
➡️ Mert itt van egy nagyon különös pontja a történetnek: a vizsgálati anyag konkrétan maga demonstrálja, milyen jogi trükkel lehet bányát nyitni ivóvízbázis védőterületén. Azt tudni kell hozzá, hogy a kormány 2014-ben létrehozott egy külön kategóriát az árvízvédelmi gátak megépítéséhez szükséges nyersanyag 30 km-es körzetben való kitermelésére. A bányatörvény szerint ez ugyanis nem bánya, hanem „anyagnyerő hely”, és jogilag abban különbözik a bányától, hogy minden sokkal egyszerűbben megy — a bányahatóságon kívül más szakhatóság nem vesz részt az engedélyezési eljárásban.
Gátépítésekhez használt nyersanyagok kitermelésére tehát ez a legegyszerűbb eljárás, és akkor az nem bánya, hanem „anyagnyerő hely” néven fut. A törvény szerint azonban ez nem engedélyezhető vízbázisok védőterületén, mert veszélyezteti a felszín alatti vizeket. Na de ha bányának hívjuk, minden sokkal egyszerűbb lesz. A törvény ugyanis nem tiltja bánya nyitását vízbázisok területén, ezért Mészáros Lőrinc — találjátok ki — „sekély, külszíni művelésű bánya” nyitására kért engedélyt. Ez a vizsgálati anyagban feketén-fehéren benne van:
„..hidrogeológiai védőövezeten belül anyagnyerőhely nem engedélyezhető.” „A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény értelmében ugyanakkor hidrogeológiai védőövezeten engedélyezhető külszíni művelésű bánya, hiszen ezt a törvény egyik rendelkezése sem tiltja. Ezt a jogi utat az elmúlt években több töltésfejlesztési beruházáshoz kapcsolódóan sikeresen alkalmazta a beruházó, tehát az anyagigény sekély, külszíni művelésű bányaként nyilvántartott és engedélyezett területről lett biztosítva, abban az esetben, ha a töltésanyag forrásterülete hidrogeológiai védőövezeten helyezkedett el.”
‼️ Most, hogy eddig eljutottunk, újult erővel és sok új információval folytatom a küzdelmet. Mert mégis hogy képzelik ezt?! Komolyan ott tartunk, hogy Mészáros Lőrinc aszerint nevezi “bányának” vagy “anyagnyerő helynek” a homokbányáit, hogy éppen mi van útban: a természetvédelem vagy a vízvédelmi szabályok?! Nem hagyjuk annyiban!
Szél Bernadett
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
