A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében – az Európai Bizottság jelentése szerint.
A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35 százalékkal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké – írja a protfolio.hu a jelentésre hivatkozva.
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését. A dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta négy százalék éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, ha a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre. Az alacsony produktivitás mellett, problémát jelent a zsugorodó munkaerőhiány, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.
A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is.
A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4 százalékát tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.
„Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt. Ennek következtében, az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67 százalékról 2019-ben 53-ra csökkent” – írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között.
A jelentés felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára is: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében, az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően.
Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35 százalékkal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak egy százalék volt.
olkt.hu
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
