A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében – az Európai Bizottság jelentése szerint.
A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35 százalékkal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké – írja a protfolio.hu a jelentésre hivatkozva.
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését. A dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta négy százalék éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, ha a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre. Az alacsony produktivitás mellett, problémát jelent a zsugorodó munkaerőhiány, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.
A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is.
A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4 százalékát tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.
„Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt. Ennek következtében, az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67 százalékról 2019-ben 53-ra csökkent” – írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között.
A jelentés felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára is: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében, az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően.
Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35 százalékkal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak egy százalék volt.
olkt.hu
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.