A világgazdaságra a koronavírus-járvány miatt újabb nagy válság vár, a tőzsdék indexei 30-40 százalékot esnek. Nouriel Roubini sztárközgazdász jóslata ez, amire azért is érdemes odafigyelni, mert ő volt az, aki előre jelezte a 2008-as összeomlást is. A szakértő a német Der Spiegel hetilapnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy a válság politikai következményekkel is jár majd. A világ legtekintélyesebb gazdasági hetilapja, az The Economist gazdasági prognózisai sem sokkal derűlátóbbak.
Lapzártánk idején, hétfőn, a kőolaj világpiaci ára több mint húsz százalékkal csökkent, miközben beszakadtak a világ tőzsdéi. A New York-i kereskedést nem sokkal nyitás után fel kellett függeszteni, hogy az újranyitásig kissé csillapodjanak a kedélyek. A nemzetközi börzék több mint hét százalék körüli esést mutattak, ám a brit FTSE 8,5 százalékot zuhant. A milánói papírok több mint 10 százalékot vesztettek értékükből. Több mint ötbillió dollárnyi pénz tűnt el a rendszerből. 2008 óta a mostani a legnagyobb zuhanás.
A koronavírus-, a COVID-19-járvány gazdasági hatásai nem hasonlítanak azokra a válságokra, amelyeket a tőkepiacok működésének belső okai váltanak ki. A vírus terjedésének lassítása érdekében tett intézkedések ugyanis szétzilálják a gazdaságot. A gyárak kibocsátását csökkentik vagy egészen leállítják termelésüket, megbontják a nemzetközi munkamegosztás rendjét. A kereslet zuhan a nyersanyagpiacokon, valamint a személy- és áruszállítási ágazatban. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Bank például március 3-án hiába hajtott végre jelentős, félszázalékos kamatvágást. Az olcsóbb hitel nem akadályozza meg, hogy emberek megbetegedjenek, és nem állítja helyre a szétesett szállítási láncokat sem.
Az OECD előrejelzése szerint az idei globális növekedés a tavalyi 2,9 százalékról 2,4 százalékra, sőt súlyosabb esetben akár 1,5 százalékra is visszaeshet, miközben az első negyedévben akár negatív növekedési számok is várhatók, azaz recesszióba süllyedhet a világgazdaság. A The Economist elemzői azonban eleve egy százalékra számítanak, miközben arra figyelmeztetnek, hogy azokban az országokban, amelyeket elér a járvány, akár a lakosság 25–70 százaléka is megfertőződhet, ha a kórokozó terjedését nem sikerül megfékezni. Százból nyolcvan megbetegedés enyhe lefolyású, 15 esetben van szükség kórházi ápolásra, öt százalék esetében pedig intenzív ellátás szükséges, mert egyébként a fertőzés végzetes lehet.
Nouriel Roubini azért számít nagyon mély válságra, mert szerinte Európa nem képes arra, amit ő a védekezés kulcselemének tartana: hogy legalább egy időre lezárja a határokat, és nem állnak rendelkezésre megfelelő gazdasági stimulusok sem. A sztárközgazdász szerint elkerülhetetlen a globális válság, mert az Egyesült Államokban valójában ismét a 2007-es állapotokhoz hasonló ingatlanbuborék alakult ki, az időzített bomba eddig azért nem robbant, mert a bajt elfedték a pozitív növekedés adatai.
Az Egyesült Államok az elemzők szerint jelentősen elmaradt a koronavírus terjedése elleni felkészülésben, ami az egész világgazdaságot veszélyezteti. A világgazdaság vezető államában 28 millió embernek nincs egészségbiztosítása, az alkalmazottak negyedének a szerződése nem ír elő fizetett betegszabadságot. Bár Trump elnök szóba hozta: már tervezik, hogy a járvány miatt szükségessé vált egészségügyi ellátás árát utólag kifizessék, sok millió ember csak végső esetben fordul orvoshoz. A bajt tetézi, hogy az amerikai egészségügyi hatóságok által korábban kiadott tesztkészletek jelentős része selejtnek bizonyult. Jellemző, hogy míg Dél-Korea március 1-jéig százezer tesztet végzett el, az Egyesült Államok ugyanaddig összesen ötszázat.
Mindez különösen azért lehet a nagyon súlyos helyzet mutatója, mert a matematikai számítások szerint minden olyan fertőzött, akit nem különítettek el, hat hét alatt háromezer ember megbetegedésének kiindulópontja lehet. A nemzetközi egészségügyi hatóságok pedig azt gyanítják, hogy azokban az országokban, ahol feltűnően alacsony az esetszám, már sok száz felderítetlen fertőzés történhetett.
Lapzártakor 95 országban töb mint száztízezer koronavírusos esetet tartottak számon az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói. A fertőzötteknek eddig több mint a fele gyógyult fel, ám több mint négyezer a halálos áldozat, túlnyomó többségük Kínában vesztette életét.
Olaszországban az európai történelemben is egyedülálló karanténintézkedéseket vezettek be, gyakorlatilag lezárták az országot. Amerikában Andrew M. Cuomo, New York állam kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett. Trump elnök viszont Floridában úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem nyugtalanítja a koronavírus, ő bizony megtartja majd minden kampánygyűlését.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.