Komoly visszhangot váltott ki az iskolaőrökről a napokban benyújtott törvénymódosítási javaslat. Mintegy ötszáz iskolába küldenének volt rendőröket, akik különböző kényszerítő eszközökkel ügyelnének a rendre. A kormány által bevezetni kívánt szabályozás nem túl nagy újdonság, hasonlóval már 2012-ben is próbálkoztak. Azt a javaslatot végül elvetették, de a mostanit – amely finoman szólva sem ért el osztatlan sikert – már aligha fogják.
„Pedagógusként semmilyen módon nem értek egyet az iskolaőr mint önálló munkakör bevezetésével” – nyilatkozta a 168 Órának egy fővárosi gimnázium igazgatója, akit azután kérdeztük, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány döntött az iskolaőrség létrehozásáról, amellyel az iskolai erőszakot próbálnák megszüntetni. A pedagógus szerint egy ilyen személynek sem helye, sem szerepe nem lehet egy tantestületben. Majd hozzáteszi: „A kormány azt tervezi, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol, ami buta és rosszindulatú megoldás. A mi intézményünkben iskolaőr biztosan nem lesz, hiszen az a saját és a kollégáim pedagógiai munkájának a valóságos megcsúfolása lenne.”
A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat első körben mintegy ötszáz iskolát érintene, közülük körülbelül 140-150 szakiskola. A tervek szerint az őrök hada korábbi rendőrökből állna, és a tantestület részeként, állandó jelleggel lennének jelen az iskolákban. Fegyvert nem viselnének, de egyéb kényszerítő eszközök (gumibot, bilincs, gázspray) lehetnének náluk, sőt, a testi kényszer sem tiltott számukra. Az erőszak megakadályozása érdekében „intézkedési jogosultságuk” is lesz.
Az iskolaőrség bevezetésével párhuzamosan a kormány kibővíti azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára 12 év. Így a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd. „Az államnak feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje” – jelentette ki a kancelláriaminiszter, megjegyezve: a legtöbb helyen ilyen problémák nincsenek, de vannak olyan térségek, ahol rendszeresek a fegyelmi gondok, állandó a tanárokkal szembeni erőszak veszélye, ami tűrhetetlen és megengedhetetlen.
Nem újdonság, hogy az agresszivitás megjelenik az iskolákban. A probléma évek óta létezik, a 2010 óta hatalmon lévők sem most próbálkoznak először ilyesfajta megoldással. Az évekkel ezelőtti hasonló kísérletük azonban megbukott. A Fidesz 2012-ben elsősorban az iskolakerülés elleni fellépésre helyezte a hangsúlyt. A módosítani kívánt köznevelési törvény lehetővé tette volna, hogy ha a rendőrök lógáson kapnak egy diákot, akkor egyenesen az iskolaigazgatóhoz vigyék, vagy az oktatási intézménnyel történt egyeztetés után útra indíthassák az iskolába.
A Belügyminisztérium által előkészített javaslat rendelkezett volna az iskolaőrökről is. A módosítás szerint az intézmények házirendje előírhatta volna, hogy „a tankötelezettség teljesítéséig a tanköteles tanuló nevelési-oktatási intézményből történő eltávozását – kivéve, ha távozásának okát megfelelően igazolja – az iskolaőr megakadályozhatja”. Emellett a törvény feljogosította volna az iskolaőröket testi kényszer alkalmazására is a tanárverésre készülő, hőzöngő rokonokkal szemben, végül pedig mindenkivel betartathatták volna a házirendet. Az ilyen személyek alkalmazását a kormány 2012-ben nem tette volna kötelezővé, csupán engedélyezte volna a foglalkoztatásukat. Most azonban az iskoláknak nem lesz választásuk.
„Ami az iskolákban történik, az a társadalom kicsinyített mása – mondta lapunknak Duró Zsuzsa gyermekpszichológus. – Gondoljunk csak bele – folytatta –, a mindennapi életünkben hány olyan helyzetet élünk meg, amikor agresszív viselkedést produkálunk, amikor türelmetlenek vagyunk embertársainkkal. A gyerekekben ezek a minták elraktározódnak, így tele vannak feszültséggel és frusztrációval. Ennek a levezetését pedig az életüknek ezen a színterén próbálják megoldani.” A szakember szerint annak, hogy a gyerekek gyakran a tanáraik ellen fordulnak, és esetenként fizikai erőszakot is alkalmaznak, a pedagógusok tekintélyvesztése az oka. A gyermekközpontú pedagógia lehetőséget teremtett arra, hogy a tanárok közel engedjék magukhoz a tanítványaikat és a szülőket, ezáltal sokkal kevesebb tiszteletet kapnak, s a szélsőséges eseteket sem képesek hatékonyan elkerülni. Duró Zsuzsa úgy látja, a kormány egyértelműen militarizálni próbálja az iskolákat, ami ugyan egy időre elrettentheti a diákokat a szélsőséges viselkedéstől, de félő, hogy ez nem tart majd sokáig. „A problémát nem most kellett volna elkezdeni kezelni, hiszen hosszú évek teltek el azóta, hogy az iskolai agresszió először felütötte a fejét” – mondta.
Egyértelműen elutasítja a kormány terveit a 168 Órának nyilatkozó két nagy pedagógus-szakszervezet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az iskolaőri rendszer csupán tüneti kezelés. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy az intézkedés azt jelenti, a problémákat a pedagógiai megoldás helyett rendészeti eszközökkel a szőnyeg alá akarják söpörni. Az iskolaőrség a szakszervezetek szerint jelentős költségeket emésztene fel, indokolatlanul megfélemlítő jellegű lenne, egyben veszélyes, és beláthatatlan következményekkel járna. A PDSZ kívánatosnak tartaná, ha az intézkedés bevezetése előtt a kormány – szakemberek bevonásával – felmérést készítene az egyes intézményekben uralkodó agresszió valódi szintjéről. A PSZ pedig növelné az alapvetően szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberek számát az intézményekben.
Duró Zsuzsa az intézményi szintnél sokkal mélyebbre menne, szerinte a probléma gyökere nem ezen a színtéren van. „Az államnak nem a gyerekeket kellene büntetnie, hanem inkább segítenie kellene a családokon, hogy minél jobban tudják rendezni egzisztenciális helyzetüket. Azaz minden felnőttnek legyen munkája és célja az életében, hogy minden esetben a megfelelő érték- és normarendet kövessék” – mondta. A szakember szerint ez már megfelelő minta lenne a gyerekek számára, megtanulhatnák, hogy a tanulás, illetve a tudás érték. Nem keletkezne bennük a fejlődésük szempontjából káros frusztráció és feszültség, a megfelelő szülői példa segítségével rájöhetnének, hogy saját belső konfliktusaik megoldása nem a fizikai erőszakban rejlik.
A megoldáshoz tehát elsősorban a szülők szemléletváltását kellene elérni, ami azonban hosszú évekbe telhet, mivel egy teljes generáció egészen más körülmények között nőtt fel.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.