Túlárazott látványberuházások helyett a nyugdíjminium 80 ezer forintra növelését és 50 százalékos egészségügyi béremelést sürgetnek.
Közös indítványokban kezdeményezték a 2021-es költségvetés tervezetének módosítását ellenzéki képviselők, akik jövőre akár saját alternatív költségvetést is beterjeszthetnek.
Hétfői közös sajtótájékoztatójukon Varju László (DK), a parlament költségvetési bizottságának elnöke a kormány tervezetét
“a gyávaság és gyengeség költségvetésének”
nevezte , mert szerinte a kabinet láthatóan nem mer vagy nem akar szembenézni az ország előtt tornyosuló problémákkal.
A magyar egészségügy bajban van – jelentette ki, sürgetve a szférában végrehajtandó azonnali, 50 százalékos béremelést.
Hangsúlyozta: 300 milliárd forintos átcsoportosításra van szükség, ezt a Magyar Orvosi Kamara is elfogadhatónak tartaná a béremelés első lépéseként.
Potocskáné Körösi Anita (Jobbik) a jövő évi költségvetés legnagyobb veszteseiként beszélt az önkormányzatokról, közvetve pedig a magyar emberekről, jelezve, hogy másik indítványuk a szolidaritási hozzájárulás eltörlését kezdeményezi.
A pár éve bevezetett közteher “teljes mértékben az önkormányzatok kivéreztetéséhez, ellehetetlenítéséhez vezet”, az értékhatár leszállításával 3-400-ról 800 és ezer közé emelve a fizetésre kötelezett települések számát – mondta.
Mesterházy Attila (MSZP) példaértékűnek nevezte, hogy közös költségvetési módosító indítványokat nyújt be az ellenzék, alternatívát állítva a kormányzat elképzeléseivel szemben.
Javaslataik között említette, hogy a 12 éve változatlan 28 ezer 500 forintról emeljék 80 ezer forintra a nyugdíjminimumot; közlése szerint ez a módosítás közel százezer embert érintene.
Remélem, hogy ez a kezdet és a következő évben közös költségvetéssel fog előállni az ellenzék, hiszen közös koalíciós kormányzásra készülünk – jelentette ki.
Burány Sándor (Párbeszéd) szerint a kormány sem a munkahelyek megőrzésére, sem az állásukat vesztettek megsegítésére nem adott elegendő támogatást.
Ezért közösen együtt javasolják, hogy az álláskeresési járadék jogosultsági ideje ismét legyen kilenc hónap, mértéke a kieső jövedelem 85 százaléka, felső határként pedig a minimálbér kétszeresét vezessék be.
A költségvetés számaiból az derül ki, hogy három hónapon belül nem lesz mindenkinek állása, a kormány hosszú távon is magas munkanélküliségre készül.
Bősz Anett (DK/Liberálisok), azt emelte ki: először vannak olyan közös költségvetési javaslatai az ellenzéknek, amelyek elvezethetnek az alternatív költségvetés megalkotásához.
Videó:
(MTI nyomán) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.