Közel megduplázódott az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma az elmúl tíz évben

Jelentősen, majdnem a duplájára nőtt az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma az elmúl tíz évben – írja a Népszava a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t.

Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 282.

A cikk azt is megjegyzi, hogy ezzel egyidejűleg az egyházi intézményekbe járó gyermekek, diákok száma is jelentősen megemelkedett. 2010-ben még 12 400 gyerek járt egyházi óvodába, idén már 26 900, az általános iskolások közül tíz éve 50 ezren tanultak felekezeti iskolában, a mögöttünk álló, 2019/2020-as tanévben már 111,7 ezren. Az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, idén 54 900, azaz a 2019/2020-as tanévben már gimnazisták egynegyede egyházi fenntartású iskolába járt.

A Népszava kérdésére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás elmondta, hogy az egyházi iskolák finanszírozás tekintetében sokkal stabilabb lábon állnak, mint az államiak. Totyik azt is felidézte, tud olyan Hajdú-Bihar megyei városról, ahol az önkormányzat és a tankerület azért adta át egyházi fenntartásba az iskolát, mert máskülönben nem tudták volna megoldani a rossz állapotú iskolaépület mihamarabbi felújítását.

Az elmúlt években az egyházak több oktatási intézmény fenntartását is átvállalták az államtól, ám ezeket nem önálló iskolaként működtetik tovább, hanem betagolják valamelyik másik egyházi iskola alá.

A lap idézi a KSH legfrissebb, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatait, amelyek szerint az egyházak idén 378 helyen működtettek óvodákat (2010-ben még 155), 546 helyen általános iskolákat (2010-ben 233), ez az alapfokú iskolák 15 százaléka, gimnáziumokat 255 helyen működtetnek (2010-ben 122), ami a gimnáziumi helyek 30 százalékát teszi ki. A szakképzésben is emelkedett a felekezeti intézmények száma: a mostani tanévben már 118 szakgimnázium és 75 szakközépiskola volt egyházi fenntartásban.

Ráadásul a 2021-es költségvetésben az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke, Mendrey László szólalt fel élesen tavaly novemberben ez ellen a finanszírozási rendszer ellen, amely az oktatási szakértő szerint a diszkrimináció lehetőségét veti fel.

Jelenleg ugyanis négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló diák oktatására: az állami iskolákban ez az összeg 80 ezer, míg az egyházi intézményekben 320 ezer forint.

Mendrey akkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam a tandíj mellett olyan plusz összeggel támogatja ezeket az iskolákat, amelyet a klebelsberges gyerekek nem kapnak meg.

Az is vita tárgyát képezi, hogy milyen jogon választhatják meg az egyházi és alapítványi iskolák, hogy milyen tankönyvekből szeretnének oktatni, ha az állami intézmények csak abból a két opcióból választhatnak, amit a Klebelsberg Központ, az EMMI és a KELLO Könyvellátó Nonprofit Kft. biztosít számukra. (Ezekre a tankönyvekre számos panasz érkezett már minőségbeli problémák és tárgyi tévedések miatt, valamint az alsósok könyveibe többször olyan idézet került, amin a szülők és a pedagógusok megütköztek.)

További diszkriminatív intézkedésnek tartják sokan, hogy az állami és szakképzési intézményekkel szemben egyházi és magániskolákba egyelőre biztosan nem vezényelnek iskolaőröket. (merce.hu)

forrás