Úgy tűnik, amit Orbánnak szabad, másnak nem, nehéz lenne legalábbis másra következtetni abból, hogy a politikai ellenfeleit rendre tele szájjal libernyákozó és egyéb pitiáner módon gyalázó magyar miniszterelnök miért sértődne meg azon, hogy az Európai Bizottság alelnöke kritikát fogalmazott meg a kormányával szemben. Vera Jourova bizottsági alelnök egy a Spiegelnek adott interjújában beszélt arról, hogy Orbán
“BETEG DEMOKRÁCIÁT ÉPÍT,
és félő, hogy a magyar közvélemény egy napon arra döbben rá, hogy a legutóbbi választás volt az utolsó, amelyet még szabadnak lehetett nevezni“.
Orbán olyannyira kiakadt a megjegyzésen, hogy egy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében azt követelte, hogy haladéktalanul függessze fel Jourovát a pozíciójából. Mint írta: mindaddig, amíg ez nem történik meg, a “Magyarországot és a magyar embereket” sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat Jourovával.
“E KIJELENTÉSEK NEMCSAK A DEMOKRATIKUSAN MEGVÁLASZTOTT MAGYAR KORMÁNY ELLENI – LASSAN MÁR SZOKÁSOSNAK TEKINTHETŐ – TÁMADÁST JELENTENEK, DE SÉRTŐEK MAGYARORSZÁGRA ÉS A MAGYAR EMBEREKRE. AZ ELŐBBI HELYTELEN, AZ UTÓBBI ELFOGADHATATLAN”
– írta Orbán.
Hozzátette: e kijelentések ellentétesek a Bizottság Lisszaboni szerződésben deklarált semleges és objektív intézményi szerepével, emellett semmibe veszik a lojális együttműködés alapelvét, és kizárják az értelmes párbeszéd lehetőségét a bizottsági alelnök és Magyarország között. Orbán szerint ez indokolja részükről a politikai kapcsolatok felfüggesztését.
Ha jól értjük a gondolatmenetét, Orbán szerint a brüsszeli intézményrendszert szerződés köti a semlegességre és az objektivitásra, elvárható tőle az értelmes párbeszéd és a lojális együttműködés. De akkor mi a helyzet a magyar kormánnyal? Tőlük talán nem várható el a kölcsönösség elve? Tőlük akár még a Junckert gyalázó plakátok is beleférnek? Vagy Orbán azt gondolná, hogy elvárásai csak az egyik félnek lehetnek? A tagállami kormányoknak lehetnek, de Brüsszelnek nem? Ők kedvükre hazudozhatnak, gyalázkodhatnak, Brüsszel viszont fogja be a száját? Érdekes gondolatmenet.
Másrészről az is lehet, hogy Jourova támadása már arról szól, hogy aláássák a közelgő jogállamisági jelentést (Jourová alapjogi biztosként a jelentés legfőbb felelőse lesz). Tegnap ennek már neki is kezdtek, amikor Szijjártó Péter bejelentette, hogy közös “jogi intézményt” hoznak létre a lengyelekkel, hogy azzal védekezzenek “a liberális ideológiai véleményelnyomással” szemben. A kormány célja Jourova támadásával és az intézmény felállításával az lehet, hogy a jelentés hitelességének aláásásával védjék ki a jelentés megállapításait, ezáltal hárítva el a diktatúra vádját. Minél inkább képesek alternatív értelmezési keretet nyújtani a kritikákra, annál inkább uralhatják az arról szóló narratívát.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
