Részletes felmérést közölt a PSZ és a 21 Kutatóintézet.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóintézet kedden hozta nyilvánosságra azt a közösen végzett felmérését, amelyben 1269 pedagógus vett részt, az adatokból pedig többek között kiderült:
a tanárok 19 százaléka esett át a koronavírus-fertőzésen, a megkérdezettek közel fele fáradtnak érzi magát, és a válaszadók mindössze 10 százaléka állította azt, hogy teljesen biztonságban érezte magát a járvány második, őszi hulláma alatt.
A felmérés során ugyanis főként arra voltak kíváncsiak, hogy a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók mennyire tartják hatékonynak az előírt járványügyi intézkedéseket, azokat hogyan tudják a munkájuk során megvalósítani, mit gondolnak a digitális oktatásról, illetve milyen az egészségügyi és lelkiállapotuk.
Az online kérdőívet Galgóczi Eszter és Fényes Csongor a kutatóközpont elemzői értékelték.
OLTÁSI HAJLANDÓSÁG ÉS FERTŐZÖTTSÉGI ADATOK A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan
elkapta a koronavírust, illetve az adatokból kiderült az is, hogy a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban.
Azokban az intézmény típusokban fertőződtek meg nagy arányban az oktatók, ahol 2020 őszén
változatlanul hagyományos tanrendben zajlott az oktatás.
A koronavírussal fertőzött pedagógusoknak azonban saját bevallásuk szerint mindössze 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, mialatt táppénzre szorultak.
Holott a kormány képviselői, így többek közt Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter szeptemberben ígéretet tett arra, hogy a koronavírusos és a karanténban lévő tanárok is száz százalékos táppénzre jogosultak. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig arról beszélt, minden olyan tanár megkapja a 100 százalékos táppénzt, aki bizonyítani tudja, hogy a munkahelyén fertőződött meg.
A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezt az ősz folyamán több alkalommal is kifogásolta, decemberben pedig azt is kijelentették, sok pedagógus azért nem hajlandó koronavírustesztet végezni, mert nem szeretnének kiesni a munkából, és ezzel elesni a fizetésük 40 százalékától.
Ezt bizonyítja az is, hogy miközben a megkérdezettek 83 százaléka szükségesnek tartotta a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi arány ennél alacsonyabb, 72 százalékos volt.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ezzel kapcsolatban a szakszervezet online sajtótájékoztatóján elmondta, a januári teszteléseket nem az intézményekben tartották meg, és akadt olyan kollégájuk, akinek 60-70 kilométert kellett volna utaznia a tesztelés helyszínére. Totyik szerint sok tanárt visszatartott az is a részvételtől, hogy aggódtak a táppénz kifizetése miatt.
Kiderült az is, a pedagógusok 43 százaléka beadatná a koronavírus elleni védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36%) billeg a kérdést illetően, minden ötödik válaszadó (21%) nem kívánja beadatni a vakcinát. Oltásellenességről, ahogy tömeges elzárkózásról ugyanakkor nem beszélhetünk a pedagógusok körében. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy
sokak egyszerűen még nem döntötték el, hogy beadatják-e a vakcinát.
A felmérés során arra is rákérdeztek, az őszi hullám során a pedagógusok mennyire érezték biztonságban magukat: a válaszadók mindössze 10 százaléka állította azt, hogy teljesen biztonságban érezte magát,
a válaszadók ötöde (22%) viszont egyáltalán nem érezte magát biztonságban a járvány második hulláma alatt.
TAPASZTALOK A DIGITÁLIS TÁVOKTATÁS IDŐSZAKÁRÓL
A felmérés rávilágított arra is, hogy elsősorban azok a tanárok támogatják a hagyományos oktatást, akik az első és második hullám alatt is bejártak az iskolákba tanítani. Eszerint a megkérdezettek többsége (56%) hagyományos tanrendben oktatna idén tavasszal is, a teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, meg a hibrid oktatást a válaszadók negyede végezné.
A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel. Ugyanakkor a felmérésből kiderült, hogy leginkább az idős pedagógusok szembesültek azzal, hogy digitális kompetenciái hiányában munkájukat nem tudják kellő szinten ellátni.
Így míg a fiatal (18-29 éves) oktatók 86 százaléka maradéktalanul el tudta látni a munkáját a digitális oktatás során, addig a 60 év felettiek mindössze 26 százaléka állította ugyanezt magáról.
A pedagógusok 55 százalékának adódott olyan számítástechnikai/informatikai problémája a digitális távoktatás időszaka alatt, amelyet egyedül nem tudott megoldani. Ebben az esetben a legtöbben a kollégáktól, illetve családtagoktól, barátoktól kértek segítséget, esetleg az online fórumokon próbáltak tájékozódni, és mindössze az esetek 19 százalékában fordultak a munkáltatóhoz segítségért.
A digitális oktatás időszaka ugyanakkor nemcsak munkájukban nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta:
azok az oktatók, akik ősszel és tavasszal is az online platformokon oktattak, 49 százalékuk érzi kimerültnek, 22%-uk fásultnak és 22 százalékuk meggyötörtnek magát. A pedagógusok másik fele, 48 százalékuk viszont azt mondta, hogy frissnek érzi magát.
A SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN VOLT A LEGNEHEZEBB AZ ÁTÁLLÁS A DIGITÁLIS OKTATÁSRA
A felmérésben rákérdeztek arra is, az oktatók hogyan ítélik meg, a diákok mekkora sikerrel tudtak
bekapcsolódni a digitális oktatásba. A válaszokból kiderült, leginkább a szakközépiskolákban
a diákok felének és a szakiskolákban tanuló diákok 37 százalékának okozott nehézséget az, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.
Ezzel szemben a gimnazista diákok igazodtak a legkönnyebben a digitális távoktatáshoz, háromnegyedük apróbb problémákkal, de át tudott állni a digitális oktatásra.
A digitális oktatás időszaka ugyanakkor keveseknek hozta meg a kedvét, hogy a járvány után több digitális
eszközt használjon oktatása során: 27 százalékuk a járvány után is használna több digitális eszközt, 48 százalékuk visszatérne a járvány előtt megszokott oktatási formához, a megkérdezettek negyede viszont még kevésbé szeretne bármilyen online platformot alkalmazni, ha visszatérnek az iskolákba.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.