Soros György és fia, Alexander Soros a New York Times-ban jelentettek meg véleménycikket annak apropóján, hogy múlt héten megállapodás született Szkopje és Athén között az eddigi Macedónia volt jugoszláv Köztársaság névváltoztatásáról. A délszláv államot mostantól hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják.
Görögország 1991, Macedónia Jugoszláviától való függetlenedése óta áll vitában a szomszéd országgal, mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök pedig attól tartottak, ez területi követelésekhez teremthet később jogalapot a macedónoknak.
Sorosék szerint ez a megállapodás fontos pillanat kell legyen az európai vezetők számára, mert a Balkán kulcsfontosságú térség az európai közösség megmaradása és világpolitikai pozíciója szempontjából. Azt írják, a II. világháború óta nem volt ilyen gyenge a transzaltanti kötelék és az unió integritása.
Sorosék arra hívják fel a figyelmet, nem szabad elfeledni, hogy itt kezdődött az I. világháború és ez a térség adott helyt a II. világháború óta eltelt évtizedek legvéresebb háborújának is. Szerintük a kilencvenes évek óta komoly fejlődés indult a térségben, a szlovénok és a horvátok is csatlakoztak az unióhoz, Montenegró és Szerbia már a küszöbön állnak, az albánok és most már az észak-macedónok sincsenek messze.
Sorosék szerint a balkáni országok népessége a nyugat-európai vérkeringéshez szeretne csatlakozni, de ez nem lesz egyszerű, mert már rég nem csak Európa és az USA van jelen a térségben: Oroszország több ország NATO-tagságát blokkolja, Törökország mellett pedig Kína is nagyon erős befektetőként tűnik fel balkáni országokban. A gond Sorosék szerint az, hogy az unió megosztott és belefáradt az integrációs folyamatokba:
a legproblémásabb országok a 2004 után csatlakozott tagállamok, mint a határvitában álló Horvátország és Szlovénia, és még inkább az antidemokratikus trendeket diktáló Magyarország és Lengyelország.
Emmanuel Macron francia elnök épp múlt héten jelentette be, hogy amíg nincs uniós reform, tagfelvétel sem lehet.
Arról is írnak a szövegben, hogy tavaly a nyugat-balkáni országok szorosabb együttműködést fogadtak meg és fontos is lenne, hogy közös piacon működjenek, modernizálják pénzügyi piacaikat és több mozgásteret nyerjenek Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Ezek a fejlemények vonzóvá tehetnék az országokat a nyugati befektetők számára, miközben nagyobb önállóságot garantálnának az érintett tagállamoknak a keleti nagyhatalmakkal szemben is.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.