Teljes kamu a 431 ezer forintos adat.
Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint Magyarországon
bruttó 431 ezer forint
lett volna tavaly októberben az átlagkereset – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója az ATV szerdai híradójának.
Molnár László szerint éppen a kormány állította azt, hogy kétmillió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Ez pedig azt jelenti, hogy tavaly ennyi embernek nem volt havonta 260, illetve 200 ezer forintos bruttó fizetése.
Még novemberben jelentette be a miniszterelnök a minimálbér emelését. Nagyjából ebben az időszakban a KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresett 431 ezer forint volt Magyarországon.
A GKI vezérigazgatója szerint évek óta gond van a Statisztikai Hivatal módszertanával, az adatok torzítják a valóságot, mivel csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradták a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.
Molnár László azt mondja: azért is túlzás a 431 ezer forintos bruttó átlagbér, mert éppen a kormány kommunikálta azt, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. „Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres” – mutatott rá híradónknak nyilatkozva Molnár László.
Ez azt jelenti, hogy a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ez még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg.
Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van.
A bruttó mediánkereset az ország egészében valójában 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja.
A Policy Agenda kutatási igazgatója szerint ráadásul a tavalyi béremelkedést felfalta az infláció, ami különösen az alacsonyabb jövedelműeket érinti.
Az árfolyamromlás is azt mutatja, hogy a dolgozók nagy része vesztes lesz: a dolgozó felső 10 százalékának a jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval – magyarázta a Híradónak Belyó Pál.
Tavaly év közepén még 5 százalék alatt volt az infláció, de októberre már elérte a 6,5 százalékos szintet. Novemberben ennél is magasabbra, 7,4 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme, ami még tovább erodálhatja majd a keresetek növekedését.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.