“Vivát a hazai élelmiszerláncoknak”.
Az év első két hónapjában a kormány a választási kampányra figyelve, mintegy 2000 milliárd forintot osztott szét, és ezzel
az államháztartás hiánya 1400 milliárd forintra növekedett.
Nagy lyuk ez a költségvetésben, valamit tenni kell, de aggodalomra nincs ok, a kormánynak mint mindig, most is vannak tervei a hiány kezelésére. Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a lakosság nem fogja érezni a megszorításokat, de a multik igen, majd egy kérdésre válaszolva közölte: továbbra sem tettek le arról, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelemből
kiszorítsák a külföldi multikat,
ami azt jelenti, hogy a hazai tulajdonosi arányt 50 százalék fölé emelnék — írja a Hírklikk.hu.
Az Orbán-kormány regnálása óta – immár 12 éve és most újabb négy esztendővel meghosszabbítva – gyakran halljuk, hogy a kormány nem a megszorítások pártján áll. A legnagyobb átverés a hat (plusz hetediknek a csirkefarhát) alapvető élelmiszer árának rögzítése. Az olaj, a liszt, és társaik most valóban nem kerül(het)nek többe, mint amennyit tavaly októberben kellett értük fizetni, ám az üzletekben gyakorlatilag
minden más megdrágult.
A boltláncok – a saját szempontjukból érthető módon – “szétterítették” a veszteséget, és amit kénytelenek voltak lenyelni a 1,5 százalékos tej áránál, azt ott nyerik vissza, ahol csak lehet – gyakorlatilag mindenütt.
Orbán most a nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy kiszorítják a multikat a magyar piacról, vagyis
a hazai tulajdoni arányt 50 százalék fölé emelnék.
Ugyanakkor pontos terv még nincs, vagy legalábbis nem közölték részleteiben, de ne legyenek illúzióink: ha a Fidesz valamit eltervez, akkor arra biztosan fog találni megoldást.
Reszkethet a
- Spar,
- a Lidl,
- az Aldi,
- a Penny,
- az Auschan
- és a Tesco,
mert ha Orbán komolyan gondolja, amiről beszélt, akkor rossz idők jöhetnek a magyar vásárlók kedvenc boltjaira. A gondolat egyébként nem új. Lázár János – aki a miniszterelnök mostani bejelentése szerint akár a kormányba is visszatérhet – már tavaly novemberben megszellőztette ezt az opciót. Akkor a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosként üzent hadat a Magyarországon működő multiknak.
“Magyar termelő, magyar felvásárló, magyar feldolgozó, magyar nagy- és kiskereskedő egy vertikumban – ez a célkitűzés. Abcúg a kiskereskedelmi láncoknak, diszkontoknak
és vivát a hazai élelmiszerláncoknak.
Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok!”
– mondta akkor Lázár János, a Portfolio-nak adott interjújában. Még hozzátette: “emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak”.
Lázár 2020 decemberben az “Agrárszektor Konferencia 2020” elnevezésű rendezvényen például úgy fogalmazott, hogy “a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni”.
A kérdés természetesen több szempontból is aggályos: A hazai termelők támogatása mellett, felmerülnek olyan problémák, mint, hogy
- fogyasztói árérzékenység (a magyarok is az olcsóbb terméket választják)
- szabad vásárlói döntés (nagyobb választék)
- továbbá, ezek a multik is magyar embereknek adnak munkát.
Mindez nem meglepő, viszont nem is mulatságos. Tipikusan magyar, pontosabban: magyaros mentalitás. Nem versenyezni másokkal, nem megpróbálni jobbnak lenni a versenytársaknál, hanem erővel elvenni tőlük, ami az övék. Jelen esetben a piacot, hogy ott a mi régi, „bevált” módszereinkkel, zavartalanul dagonyázhassunk. A magyar vásárló szívesen vásárolna a magyar üzletláncok boltjaiban – sok helyütt vásárol is, mert ahol lakik, nincs más lehetőség –, de annak is örülne, ha ezekben a boltokban nem volna szinte minden drágább, mint a nemzet kormánya által most ismét kiszorítani kívánt multiknál. Mely utóbbiaknál egyébként többségében szintén magyar termékeket lehet kapni, lévén nekik is az a jól felfogott érdekük, hogy ne száz, meg ezer kilométerekről szállítsák ide az árut. Arról már nem is beszélve, hogy rendeletek is szabályozzák, milyen százalékban kell magyar árukat kínálni a vásárlóknak.
Ez az elgondolás természetesen illeszkedik a magyar szabályozási formulákhoz és mentalitáshoz, de könnyen a várttól ellentétes hatást válthat ki a piac ilyen jellegű kisajátítása. A szabad versenyre vélhetően nincsen jó hatással az erővel való beavatkozás és a kisajátítás.
A magyar vásárló szívesen vásárolna a magyar üzletláncok boltjaiban – sok helyütt vásárol is, mert ahol lakik, nincs más lehetőség –, de annak is örülne, ha ezekben a boltokban nem volna szinte minden drágább, mint a nemzet kormánya által most ismét kiszorítani kívánt multiknál, ahol szintén lehet magyar termékeket kapni.
Versenyezni kellene, nem kiszorítással fenyegetőzni és abcúgozni. Átvenni a jót, elhagyni azt, ami idejétmúlt, és ezért nincs rá igény. Egyszer ezt is meg kellene próbálni, hátha kiderül, hogy hosszabb távon csakis ennek van értelme.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
