Politika

Megvan, hová megy az “extraprofit” nagyrésze: Rekordmennyiségű pénzt költ a kormány jövőre katonai fejlesztésre

nyugatifeny.hu

Még a sorkatonaság bevezetése hiányzik.

„Az összes honvédelmi kiadás eléri a teljes nemzeti össztermék (GDP) két százalékát”

– állította Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek nemrég benyújtott 2023-as, a fideszesek által a „honvédelem és a rezsicsökkentés” költségvetésének nevezett javaslatról. A parlament előtt lévő törvény számait nézve, ha szűkösen is, de összejöhet a két százalékos szint, amennyiben teljesülnek a kormány 2022-re és 2023-ra vonatkozó, meglehetősen optimista gazdasági várakozásai.


Akárhogyan is, papíron jövőre nagy ugrásra készül a kormány, ugyanis 912 milliárdról

1375,5 milliárdra

növelné a védelmi büdzsét, ami a kormány által 2023-ra várt 68 400 milliárd forintos nemzeti össztermék 2 százaléka.

Az észak-atlanti szövetség (NATO) tagállamai a 2006-os rigai csúcson állapodtak meg arról, hogy a GDP legalább két százalékát fordítják védelemre, ám a 2008-as pénzügyi válság miatt a tagállamok zöme azóta sem érte el ezt a szintet. A 2018-ban a Zrínyi haderőfejlesztési programba fogott Magyarország 2024-re tervezte elérni a 2 százalékos szintet, ám az Ukrajna elleni idén februári orosz invázió nyomán a magyar kormány immár gyorsítaná a fegyverkezés ütemét. Így, mint arra korábban Gulyás Gergely miniszter utalt, arról van szó, hogy a kormány előbbre hoz bizonyos – a miniszter által nem részletezett – katonai fejlesztéseket.

A magyar kormányzati elszántságot jelzi, hogy a 2023-as, rekordnak ígérkező védelmi büdzsé jelentős részét, 842 milliárd forintot a kormány „kiszervezte” a honvédelmi alapba, amelyet a jelek szerint a különféle pénzügyi szervezetek

„extraprofit” adóiból

töltene fel.


Arányaiban leginkább a szárazföldi haderőt fejlesztenék 163 milliárd forintból, mellette a légierő kap 77 milliárdot fejlesztésre. Így visszaköszönnek a korábbi évek magyar katonai büdzséjének az arányai, eddig is a pénz nagyjából negyedét-harmadát fordították eszközvásárlásra, a költségvetés harmada ment a katonák bérére és a harmadik harmad ment el működésre, missziókra, műveletekre.

(via Népszava) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top