Mindenkinél kihúzta a gyufát Orbán.
A magyar kormány nem kis felzúdulást okozva vétóval fenyegette meg a tagállami vezetők által már elfogadott hatodik szankciós csomagot, mert a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtott személyek között volt Kirill moszkvai pátriárka is, Putyin elnök és a háború feltétlen híve — írja a szabadeuropa.hu. A magyar fél úgy értékelte, a szankció Kirill-lel szemben a vallásszabadság megsértése, ezért a többi állam kénytelen volt engedni, levették a pátriárkát a listáról. A lap cikkében arra mutat rá, hogy az ügynek azonban messzemenő következményei lehetnek, tovább ronthatja a magyar–lengyel kapcsolatokat is.
Amit Kirill pártiárka esetén Magyarország tett, az “egyfajta túlfeszítés volt a politikában és a diplomáciában, és a túlfeszítés mindig a hanyatlás kezdete” – írta Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund munkatársa Twitteren. Az elemző szerint lehet ezt Magyarország és Orbán Viktor sikereként értelmezni, de szerinte kikényszerítetlen hiba volt, aminek messzemenők a következményei. Mint mondta, Orbán ugyanis felrúgott egy megállapodást, ami rontotta azt a megítélését, amely szerint kemény alkudozó, és azt erősítette, hogy nincs értelme vele tárgyalni.
Az is gyengíti a pátriárkával kapcsolatos magyar álláspontot, hogy nyilvánvalóan nincs mögötte nemzeti érdek,
s ez komoly kérdéseket vet fel Orbán motivációjával kapcsolatban.
Így tovább erősödött az a kép, hogy az oroszok érdekében jár el, vagyis nem trójai faló, inkább báb. Hegedűs Dániel szerint ez a zsarolás még jobban elmélyítette a Magyarország és Lengyelország közötti szakadékot.
Közben az európai politikában nem enyhült a felháborodás Magyarország vétófenyegetéseivel kapcsolatban. Számos vitában és nyilatkozatban előkerült a magyar miniszterelnök neve és álláspontja. Különösen szembetűnő volt ez akkor, amikor ezekben a hetekben az uniós szerződésmódosítások ügyében éppen arról volt szó, hogy meg kellene szüntetni az egyhangú szavazást,
vagyis el kell törölni a tagállami vétó lehetőségét.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, a parlament Magyarországgal kapcsolatos jelentésének felelőse azt mondta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy Kirill pátriárka ügye kettős problémát jelent.
- Egyrészt szerinte az eset megmutatja, hogy az egyhangú döntéshozatal hogyan veszélyezteti az európai projektet azáltal, hogy befolyást ad a hatalommal visszaélőknek.
- Másodszor pedig – fogalmazott Delbos-Corfield – ez egyértelműen bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem megbízható.
“Hetekig tartó tárgyalások után még saját vállalásaihoz sem tartotta magát, egyik nap beleegyezett a szankciókba, másnap pedig megpróbálta felhígítani őket” – tette hozzá.
A szociáldemokrata képviselőcsoport a lap szerkesztőségéhez eljuttatott álláspontja szerint
“mélységesen megdöbbentő, hogy egyetlen miniszterelnök saját érdeke miatt túszul ejtheti az egész Európai Uniót,
különösen ha ez Európa egységének és Ukrajna sorsának kockáztatását jelenti”.
A baloldali frakció számára a magyar kormányfő bebizonyította, hogy “ő Putyin legközelebbi szövetségese az Európai Unióban”. Erre utalt sajtótájékoztatóján Iratxe Garcia Perez frakcióvezető, aki szerint Orbánnak el kell döntenie, kinek az oldalán áll: az EU-én vagy Putyinén.
“A szociáldemokrata képviselőcsoport álláspontja egyértelmű: mi Európa és a jogállamiság mellett voksolunk”
— mondta a spanyol politikus.
A legkeményebben talán Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, a pártszövetség újonnan megválasztott elnöke fogalmazott.
“Ha látták az emberek, hogy mi történt a legutóbbi európai tanácsülésen, akkor látták, hogy Orbán Viktor volt az egyik bolond a tárgyalóasztal mellett” – mondta a bajor politkus az EP plenáris ülésén. Weber azt a kérdést is feltette, hogy vajon milyen lehetett mellette ülni és megélni, ahogy zsarol, ahogy Putyin érdekeit teríti ki az asztalra, és azokat védi.
A Szabad Európa megkérdezte Hegedűs Dánielt, hogy lát-e elmozdulást azzal kapcsolatban, ahogy az EU a magyar politikához viszonyul. A szakértő szerint óvatos, de alapvető változások álltak be 2021 eleje óta.
“Az egyik legjelentősebb változás ebben a tekintetben, hogy az Európai Bizottság hajlandó a rendelkezésére álló politikai eszközöket alkalmazni abból a célból, hogy pénzügyi és politikai nyomást tudjon gyakorolni Budapestre. Ennek alapvető jele
a helyreállítási alap forrásainak felfüggesztése és a 2021–2027 közötti pénzügyi keretmegállapodás alá nem írása a bizottság részéről jogállamisági és korrupciós aggályok miatt”
– foglalta össze a szakértő, megemlítve, hogy a korábbi évtizedek gyakorlatával szemben a bizottság fenntartja a nyomást a magyar kormányon, és eddig nem mutatkozott késznek arra, hogy egyszerű ígéretekért cserébe vagy kompromisszumos megállapodás keretében hozzáférést biztosítson a magyar kormánynak a fenti forrásokhoz. Úgy véli, hogy ez utóbbi magatartás a bizottság korábbi gyakorlata fényében korántsem magától értetődő. Viszont a magyar kormánynak a február 24-e, vagyis az orosz invázió óta folytatott “destruktív politikai magatartása is számottevően belejátszott abba, hogy a bizottság arcvesztés nélkül nem mutatkozhat gyengének Budapesttel szemben”.
Ez a helyzet rámutat a magyar–lengyel kapcsolatok átalakulására is. Hegedűs Dániel szerint a magyar kormánynak a jelenlegi európai háborúban Ukrajnának nyújtott katonai segítség, valamint az Oroszországgal szembeni embargók kérdésében tanúsított álláspontja
éket vert a két ország bilaterális kapcsolatrendszerébe,
és alapvetően elidegenítette úgy Varsót, mint Budapest többi regionális és balti partnerét.
Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel helyreállítási alap ügyében megkötött kompromisszumos megállapodással az uniós intézmények is igyekeznek tovább távolítani egymástól az EU két illiberális kormányát.
“Ez nem jelenti azt, hogy a két kormány nem védené meg többé egymást a 7. cikk szerinti eljárás keretében kiszabott esetleges szankcióktól, de azt igen, hogy Lengyelország egyre kritikusabban viszonyul Budapesthez, és adott esetben fel is lép a magyar kormánnyal szemben. A vezetéken importált kőolajra vonatkozó reexporttilalom, amely a 6. szankciós csomag keretében kiharcolt magyar mentesség gazdasági előnyeit hivatott csökkenteni, például részben lengyel javaslatra és lengyel támogatással került elfogadásra” – tette hozzá.
A politológus összegzése szerint, “jelenleg jégkorszak uralkodik a lengyel–magyar kapcsolatokban. Nyilván mindkét félnek van abba az irányba mutató érdeke, hogy megmenthető legyen valami a korábbi, illiberális értékközösségen alapuló stratégiai együttműködésből uniós szinten. Ugyanakkor az oroszbarát magyar magatartás lengyel percepcióját és hosszú távú destruktív hatását a bilaterális kapcsolatokra nem szabad alábecsülni. Lengyel és balti nézőpontból nehéz másként tekinteni a magyar álláspontra, mint árulásként, aminek hosszú távú negatív hatása lesz a bizalmi szintre a kétoldalú lengyel–magyar kapcsolatokban”.
Egy további fontos szempont a magyar–lengyel kapcsolatokban, hogy legkésőbb jövő ősszel választások lesznek Lengyelországban. Az Orbán Viktorral fenntartott politikai szövetség alapvető belpolitikai teherré vált a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártja és a kormánykoalíció számára – s ez beárnyékolhatja a két kormány közötti kapcsolat jövőjét is.
(via, szabadeuropa.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.