Tíz év alatt 22,5 millió eurót kellett fizetnie a magyar államnak azért, mert megsértette az emberi jogokat. Az Európa Tanács éves jelentéséből az is kiderül, hogy jelenleg 283 magyar ügy fut az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Magyarország gyakori vendégnek számít ezen a fórumon.
Kiadta éves jelentését az Európa Tanács (ET) mellett működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése esetén jár el. Az ET 47 országot tömörítő páneurópai szervezet, tagja többek között Törökország és Oroszország is. A kontinens államai közül kizárólag Fehéroroszország és Kazahsztán nem rendelkezik tagsággal, az emberi jogok terén megfigyelhető hiányosságok miatt. A dokumentum szerint a koronavírus-járvány ellenére nem csökkent a tagállamok elkötelezettsége.
A mai jelentés azt mutatja, hogy tagállamaink nagyon nehéz körülmények között is komolyan veszik az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek végrehajtására vonatkozó kötelezettségüket
– mondta Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára. A jelentés szerint az ítéletek végrehajtását elemző Miniszterek Bizottsága 2020-ban összesen 983 ügyet zárt le az érintett tagállamok lépéseinek eredményeként. Ebből a 983 esetből 187 (19 százalék) volt „vezető” eset, amelyek új rendszerszintű problémákra mutatnak rá, és 796 (81 százalék) ismétlődő ügy. A főtitkár azonban felhívta a figyelmet a hiányosságokra is.
Nincs itt az ideje az önelégültségnek. Sok fontos ítélet évek óta kiemelkedő, és néhány nagy horderejű ügyet nem oldanak meg elég gyorsan. Tagállamaink kötelessége az EJEB ítéleteinek azonnali és teljes végrehajtása. Ez nem egy udvarias kérés, hanem kötelező érvényű követelmény
– jelentette ki. A jelentés kimondja, hogy 2020-ban az EJEB által elrendelt 581 esetben fizettek ki kártérítést a kérelmezőknek határidőre, azonban az év végén még mindig 1574 olyan eset volt, ahol a kormányok nem tettek ennek eleget, ráadásul az esetek több mint kétharmadában fél évet is meghaladta a késedelem.
Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, eddig 1078 magyar ügyben indítottak eljárást, amelyek közül 795 esetben állapítottak meg jogsértést és rendeltek el kártérítést. Az ismertebb esetek közé tartozik például Baka István volt főbíró jogellenes elmozdításának ügye, a roma gyermekek mentális betegségének szisztematikus téves diagnosztizálása, vagy a magyar börtönviszonyok miatt megítélt nagyszámú kártérítések ügye. Tavaly összesen 61 magyar ügy indult az EJEB előtt, ezekkel együtt összesen 283 magyar kereset vár elbírálásra. Mindkét adat viszonylag magas, az ET-tagállamok között az ötödik legmagasabb, a sorrend mindkét esetben ugyanaz: Oroszország, Törökország, Ukrajna, Románia, Magyarország.
Az elmúlt évben 51 ítélet született, amelynek következtében a magyar hatóságoknak 1 655 127 eurót kellett kifizetnie. Az elmúlt tíz évben összesen 22,5 millió euróval terhelték meg a magyar költségvetést az emberi jogok megsértése kapcsán kimondott ítéletek.
Hasonlóan az Európai Unióhoz, az Európa Tanács elnökségét is féléves rotációban látják el a tagállamok. A jelenlegi német elnökséget az év második felében Magyarország váltja. Ennek is köszönhető, hogy az éves jelentés egyik aláírója az ET-hez akkreditált magyar nagykövet, Rusz Harry volt.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
