Több jel is erre mutat.
“Alapjaiban változik meg, sőt változott már most meg a magyar kormány Oroszország-politikája, de Orbán már nem tud a félbaráti vagy baráti kommunikációból csak úgy, azonnal visszatáncolni” — mondta Tarjányi Péter, a Hírklikk-nek adott interjújában, arra a kérdésre, hogy Putyin csütörtöki keményen fenyegetőző beszéde után vajon tovább tetszeleghet-e Orbán Viktor kormányfő a “galamb” szerepében. A biztonságpolitikai szakértő több olyan tényezőt is kiemelt, amelyekből alapvetően látható, mérhető és tudható, hogy miért változott az Orbán-kormány hozzáállása a háborúhoz.
A biztonságpolitikai szakértő reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki beszédére, amit a kormánykritikusnak nehezen nevezhető MTI tudósítása is negatívan értékelt. Az orosz diktátor a parlament alsóházának frakcióvezetői előtt a többi között leszögezte, hogy
“manapság azt halljuk, le akarnak győzni bennünket a harctéren. Mi mást mondhatnék, próbálják meg! De mindenkinek tudnia kell, hogy komolyan még el sem kezdtük”.
Beszédében Putyin egyértelműen az Oroszországgal “agresszív nyugatot” – élén az Egyesült Államokkal – tette felelőssé az ukrajnai háborúért, mondván, “Éppen a Nyugat a fő értelmi szerzője és felelőse a mai eseményeknek”, s azt állította, hogy
a nyugat utasította el a “kiegyensúlyozott európai biztonságra vonatkozó javaslataikat,
söpörte félre a rakétavédelmi problémák rendezésére szolgáló közös munkával kapcsolatos kezdeményezéseiket, s fittyet hánytak figyelmeztetéseinkre, hogy a NATO keleti bővítése, különösen a volt szovjet tagköztársaságok területén elfogadhatatlan”.
A szankciókra is kitért, mondván, nyilvánvaló, hogy azoknak nem csupán az volt a céljuk, hogy “minél fájdalmasabb csapást mérjenek az orosz gazdaságra, hanem viszályt és zűrzavart akartak kelteni társadalmunkban, demoralizálni akarták az embereket“.
A lap mindezek fényében kérdezte Tarjányi Pétert, hogy
folytatható-e a magyar kormány – Orbán által béke-pártiként beállított – politikája?
A biztonságpolitikai szakértő úgy reagált, hogy “valójában már most sem az”, mely állítását több momentummal is alátámasztotta:
Elsőként azzal, ahogy Orbán fogalmazott július 1-jén, a madridi NATO-csúcsról visszatérve a Kossuth Rádióban, ahol arról beszélt ugyanis, hogy “úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt”, s arra is kitért, hogy minden megváltozott.
Tarjányi második momentumként említi Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak, a Magyar Honvédség parancsnokának szombati ukrajnai látogatását, ami szerinte jelzésértékű. Hozzátette, nemcsak maga a vizit, hanem az is, hogy a napvilágra került a híre. Nem is akárhogyan értesülhetett róla a hazai közvélemény, a kijevi magyar nagykövetség osztotta meg az ukrán hadsereg vezérkarának Facebook-oldalán megjelent, erről szóló, fényképekkel bőven illusztrált posztot. Ebből az is kiderült, hogy nemcsak tárgyaltak, hanem a honvédség parancsnokát harci területekre is elvitték a déli körzetekbe, s ami még ennél is keményebb, megmutatták neki a háború hatásait olyan helyeken is, ahol az orosz erők háborús bűnöket követtek el.
“Amit Ruszin-Szendi Romulusz ott látott, az nem abba az irányba mutat, hogy itthon bárki elhinné, az oroszok békegalambok lennének”
— fogalmazott a szakértő, aki szerint egyébként Orbán azzal, hogy Ukrajnába küldte a honvédség parancsnokát azt a kérdést akarta kikerülni, hogy ő maga eddig nem utazott el a térségbe.
Orbánék azt is látják, hogy Oroszországnak a nyugatot – s ezen belül az Európai Uniót – sújtó ellenlépései nekünk is ártanak.
“Hiába a Barátság érdemérem, hiába a sok szép szólam, mindennek a kár-része ugyanúgy érint minket, mint a többi államot, Magyarország ugyanúgy megsínyli ezek gazdasági hatásait. Orbán kénytelen volt ezzel is szembesülni”
— mutatott rá.
Ráadásul mindezek mellett, az orbáni változást motiválják a gazdasági fejlemények is, beleértve
a forint összeomlását, ami még szükségesebbé teszi az uniós forrásokat Magyarország számára.
“És mint tudjuk, az EU-ban sem nézik jó szemmel az összekacsintást Moszkvával” — tette hozzá.
“Ezek azok a kérdéskörök, amelyekben alapvetően látható, mérhető és tudható, hogy miért változott az Orbán-kormány hozzáállása a háborúhoz” — mondta Tarjányi Péter, aki úgy látja, hogy
“alapjaiban változik meg, sőt változott már most meg a magyar kormány Oroszország-politikája”.
Hozzátette: ugyanakkor már olyan a kommunikációs helyzet, hogy Orbán nem tud a félbaráti vagy baráti kommunikációból csak úgy, azonnal visszatáncolni.
(hirklikk.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.