Sem a kohéziós alapok visszatartott 3000 milliárd forintjára, sem pedig a helyreállítási alap támogatására nem számíthat a magyar kormány, amíg nem teljesíti maradéktalanul az Európai Bizottságnak tett vállalásait – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német lap „megbízható” brüsszeli forrásokból úgy értesült, az Európai Bizottság a jövő heti kollégiumi ülésén az eredeti tervhez hasonlóan azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy a kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel a magyar kohéziós operatív programokban, ami
7,5 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3000 milliárd forintot jelent.
A jogállamisági eljárásban a Bizottság azért döntött így, mert nem tartja elégségesnek a magyar kormány által tett 17 korrupcióellenes vállalást. (Az eljárás azért indult, mert Brüsszel szerint az érkező uniós pénzeket nem megfelelően védik Magyarországon.) Ugyanerről írt korábban a Spiegel című német hetilap is.
Ez azonban még nem minden:
a FAZ értesülései szerint az EU a helyreállítási alap 5,8 milliárd euróját is csak akkor fogja kifizetni Magyarországnak, ha a kondicionalitási eljárásban meghatározott vállalásokat teljesíti, valamint további igazságügyi reformokat is végrehajt.
Hogy ezek pontosan mik, arról a Politico című lap írt korábban: eszerint Brüsszel az igazságügy függetlenségének garantálását várja el, a többi közt az Országos Bírói Tanács erősítésével és a Kúria, azon belül is Varga Zs. András elnök gyengítésével.
Az Európai Bizottság egyébként Varga Judit szombaton elküldött levele alapján hozta meg javaslatát, melyben az igazságügyi miniszter felvázolta, mi mindent tettek eddig azért, hogy teljesítsék Brüsszel kéréseit. Varga Brüsszelben a múlt héten még úgy fogalmazott, „Magyarország mindent megtett azért, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal”.
A német lap forrásai szerint bár a Bizottság elismerte, hogy néhány vállalást valóban teljesítettek a magyarok, de így is maradtak hiányosságok. Ez utóbbiak közé tartozik az újonnan létrehozott Integritás Hatóság is, melynek alelnökei „nem állnak minden kétségen felül” a Bizottság szerint. A FAZ külön említi Holbusz Tímeát, aki korábban a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
A biztosok jövő szerdai ülésükön hasonló lépésre készülnek majd, mint azt Lengyelország esetében tették. Javasolják ugyan a magyar helyreállítási terv elfogadását – ha nem tennének így, akkor elveszne a pénzek 70 százaléka – a támogatások kifizetését azonban csak akkor kezdik meg, ha úgy látják, hogy Budapest minden reformot maradéktalanul teljesített.
A végső döntést kimondó tagállami pénzügyminiszterek december 6-án találkoznak. A FAZ szerint itt egyszerre döntenek majd a kohéziós alapok 3000 milliárd forintjának befagyasztásáról, valamint a helyreállítási pénzek feltételes kifizetéséről is – mindkét esetben minősített többséggel.
Brüsszel arra számít, hogy így elég eszköz lesz a kezükben ahhoz, hogy meggyőzzék a magyar kormányt a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárdos hitel elfogadásáról is.
A lap úgy tudja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már beszélt az Európai Parlament frakcióvezetőivel, ami azért is lényeges, mert az EP állásfoglalása szerint nem szabad Magyarországnak odaadni a pénzeket.