“A miniszterelnök látszólag igazodik a széles körű elvárásokhoz.”
Ferge Zsuzsa, Széchenyi-díjas szociológus, a Népszavának adott interjút, amelyben a szegénység és a kirekesztés meghatározó kutatója többek között arról is beszélt, hogy Magyarországra nem jellemzők a szolidaritás-alapú mozgalmak, de a tanárok, diákok tiltakozásával itt és most talán mégis elindulhat valami.
Hozzátette: nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni, ugyanis az Orbán-kormány elemi érdeke a minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvaló. Az interjú során arról is beszélt, hogy Orbán Viktor csak látszólag békepárti.
A szociológus az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban rámutatott, rengetegen menekülnek előle, és ezeknek az embereknek nagyjából mindenre szükségük lenne, ami az élethez kell.
“Ruhára, cipőre, ételre, alvóhelyre, és olyan dolgokra mint a mosdási lehetőség szappannal és törülközővel. Az további kérdés, hogy mi minden kellene a lelkének. Mindenekelőtt biztonság – ami épp ilyenkor persze nincs, és nem is lehet. És elfogadás, ami szintén alig remélhető”
— mondta.
Arra a felvetésre, miszerint a sok segítő szándék mellett, sok ellenvélemény is megjelent, amelyek szerint például a ruháknak, az élelmiszer-adományoknak, a pénznek “itthon is lenne helye”, és hogy természetes-e ez a hozzáállás is, a szociológus úgy felelt:
“azt hiszem, igen, természetesnek mondható. Egyrészt
az emberek többsége nem tudja, mit jelent a menekülés.
Másrészt, mondják, a sajátjainknak sem jut elég mindenből, akkor ne legyünk bőkezűek az idegenekkel”.
Mint mondta, figyelemmel kíséri a háború történéseit, amivel kapcsolatban – mint minden háború esetén – szorong.
A lap rámutatott, hogy már a szomszédban zajló háború előtt is mindennapos volt a kormány részéről a háborús retorika, amit a mai napig is nagy előszeretettel alkalmaznak. Azzal kapcsolatban, hogy bombás plakátokkal vannak tele az utcák, miközben a miniszterelnök “advent-hadműveletre” megy egy virágboltba, úgy fogalmazott:
“Gondolom, annak elhitetése, hogy a miniszterelnök békepárti. Noha ez nem igaz, a többség ezt szeretné,
tehát a miniszterelnök látszólag igazodik a széles körű elvárásokhoz”.
A szociológus már az ötvenes években is a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozott, amikor úgy fogalmazott, “az állam felelőssége, hogy enyhítse az ember cselekvését bénító, a jövő tudatos építését aláaknázó szorongásokat a létbiztonságok erősítésével”.
“A szolidaritás, vagyis a szabadság-egyenlőség-testvériség hármas együttese meghatározó. De talán az egyenlőtlenségek különösen erősen hatnak az emberek közti viszonyokra, arra, hogy ezek nálunk szinte feudális jellegűek maradtak.
És igen, az államnak óriási szerepe lehet e viszonyok alakításában”
— mondta, reagálva arra, hogy ma is fenntartja-e korábbi kijelentéseit.
Közölte: a helyzet sose volt jó, de mindig van lejjebb, ezúttal is. Mint rámutatott, a szegénység növekedésével a szükségletek emelkedtek, másrészt pedig a korai fejlesztő szakértő tanárok létszáma nem nő, az országon belüli utazgatásuk viszont nehezedik. Hozzátette: a kormány pedig egyre kevésbé kedveli a civileket, akik szembefordulhatnak vele.
“Magyarországra sajnos nem jellemzők a szolidaritás-alapú mozgalmak, de itt és most talán mégis történhet valami. Valójában nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni.
A kormány minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalót óhajt,
miközben a XX-XXI. századok már a tudás évszázadai”
— fogalmazott a tanártüntetésekkel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A lap kérdésére, hogy mit gondol a sajátos kormányzati “kommunikációval” kapcsolatban, miszerint a kormány “szankciós válságról” beszél, miközben egyre többen szorulnak segítségre, éheznek, fáznak, valamint, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a közelmúltban aláírta azt a törvényt, amely minimális szintre csökkenti az állam felelősségét a szociális ellátórendszerben, kifejtette:
“Magyarországon, a Kádár-korszak rövid időszakai kivételével sosem volt korrekt segélyezési rendszer azzal a céllal, hogy ne legyenek ellátatlan csoportok, sőt, ellátatlan egyének sem, és hogy ne legyen nélkülözés. A segélyezés feltételekhez volt kötve, a jogosultak köre sosem ölelt fel mindenkit, és a segély színvonala nagyon alacsony volt. A leggyakoribb feltétel az igazolható szegénység mellett valamilyen törvényes munkavégzés volt.
A jelenlegi kormány több feltételt nehezített, jelentősen megemelve a segélyezésből kiszorulók számát. A migránsok, bevándorlók és a cigányok egy része könnyen kerül a kiszorulók közé. Ma már Európa-szerte általános valamilyen alapjövedelem.
Magyarország itt is szembe megy az európai trenddel.
Miközben másutt jogokat erősítenek, nálunk ez a folyamat is a visszájára fordult. A normatív, állami finanszírozású segélyek – amelyek világos feltételekhez kötődnek és akár perelhetők is – köre szűkül, egyre inkább az önkormányzatok kénye-kedvén múlik, hogy ki lesz szerencsés segélyezett és ki nem”.
A Ferge Zsuzsával készült teljes interjú ITT olvasható.
(nepszava.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!