A kormány nem tudja tartani a kitűzött hiánycélt.
Kiadta értékelését a Költségvetési Tanács (KT) a 2023-as központi költségvetés utolsó rendeleti módosításáról. A tanács értékelése szerint a rendelettervezet 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2023-ra, ami akkor valósulhatna meg, ha a háború hatásai nem fokozódnak, és az egyéb kockázatok sem erősödnek.
A Költségvetési Tanács szerint az elemzői várakozások tükrében a 1,5 százalékos növekedés nem túl optimista — írta a HVG, hozzátéve, a jegybanki előrejelzésnek egyébként ez a felső határa.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben a jövő évi államadósság-finanszírozási terveket bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány elkötelezett a 3,5 százalékos hiány tartása mellett. Ezek alapján viszont az derül ki, hogy nem sokra mentek elkötelezettségükkel.
A tanács szerint ugyanis
a kiadási és a bevételi előirányzatok teljesíthetősége is kockázatos.
A bevételi oldalon az adóbevételek rendkívül optimista növekedésével számolnak, a kiadási oldalon pedig az energiaköltségek okozhatnak váratlan meglepetéseket.
A rendelettervezet szerint az államháztartás központi alrendszerében a tervezett bevételek 36 355 milliárd forintot tesznek ki, ami a 2022. évi várható teljesítést 21,4 százalékkal haladja meg. A központi alrendszer kiadásainak összege 39 755 milliárd forint, az előző évi várhatónál 14,9 százalékkal több.
A kormány a vállalkozásoktól közel 4 ezer milliárd forint adóbevételre tenne szert.
A különadókból várt bevétel duplája a 2022-es várható teljesülésnek, továbbá a fogyasztási adókból a kormányzat 10,2 ezer milliárd forintot remél, ezen belül csak áfából 8 ezer milliárdot.
Állj meg egy pillanatra!
Minket nem támogat senki, se a dollárbadolal, sem a rubeljobboldal. Függetlenek vagyunk és mindent megírunk.
Támogasd munkánkat azzal, hogy követed facebook oldalunkat!
Köszönjük!
Személyi jövedelemadóból a kormány 4 ezer milliárd forint bevétellel spekulál, amivel kapcsolatban a KT jelezte: a növekedés 2022-höz képest nagyobb, mint a várt béremelkedési ütem.
A költségvetési szervek kiadásai 27,6, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál 33,7, míg a helyi önkormányzatok támogatásánál 10,5 százalékos csökkenést terveznek 2022-höz képest. Vagyis a kormány valóban spórolna az önkormányzatokon.
“Az energiaárak emelkedésének jelentős kompenzációján kívül a költségvetés a 2022. és 2023. évi magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami
jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz egyes fejezeteket érintően”
— közölte a Költségvetési Tanács.
Ezeken túl kiderült az is, hogy az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!