Ezt mindenki érezni fogja.
Csütörtök este hirdette ki a kormány rendeleti úton a 2023-as költségvetés módosítását. A Népszava összeállításából az derül ki, hogy az eddig tervezett öt százalékkal szemben a várható 15 (elemzők szerint inkább 20) százalékos inflációnak, és a rendeleti különadóknak köszönhetően,
az állam bevételei mintegy 5300 milliárd forinttal emelkednek az eredetileg tervezetnél, ami 17 százalékos növekedés.
A kiadások ennél gyorsabb ütemben, 19 százalékkal és 6300 milliárd forinttal nőnek, így a kormány 44 százalékkal emelte meg a várható hiány mértékét, amely így 3400 milliárd forint lesz, ez pedig 1048 milliárdos növekedés.
A lap szerint a rendeleti költségvetés módosításának hátterében főként az energiatámogatások állnak. Júliusban még úgy számoltak, hogy 670 milliárd forinttal megússzák az energiatámogatást, ám az új rendeletben
már 2610 milliárd forinttal kalkulálnak.
A módosítások másik lényeges eleme az államadósság finanszírozása: a július óta megemelkedett kamatkörnyezet és gyenge forint miatt kamatkiadásokra 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot akar elkölteni az Orbán-kormány. Az államadóssággal kapcsolatos kiadások kiugróan emelkedtek az elmúlt években: 2020-ban még “csak” 1270 milliárdot költött erre a kabinet.
A rendeleti költségvetés harmadik eleme a minisztériumi struktúra-változások átvezetése.
A költségvetés nagy vesztesei pedig a humán kiadások:
- az egészségbiztosítási alap kiadásai a korábbi tervekhez képest mindössze 2,9 százalékkal nőnek, ami a 10-15 százalékos reálértékcsökkenést jelent a 15-20 százalékos inflációt figyelembe véve.
- Hasonló a helyzet az oktatási kiadásoknál, amelyek egy forinttal sem nőnek,
- és a rendőröknek sem jut több pénz.
- A foglalkoztatási alap kiadásai 2,1 százalékkal nőnek, így itt is legalább 10 százalékkal csökkennek a kiadások reálértékei.
Egyelőre rejtély, hogy a kormány miként tervezi ezeket az összegeket megspórolni, de annyi már most kiderül, hogy
óriási megszorításokat hoz az új rendeleti költségvetés.
A lap szerint egy parlamenti vitában ezek a tervek azonnal elhasaltak volna, a kormány vélhetően ezért választotta a rendeleti úton való módosítást, hogy ezzel ne adjon teret a vita lehetőségének. A kormányzat mozgástere ebben a helyzetben pedig szűkös: az “intézkedéseket” az ápolók, a tanárok, a szociális ellátások, valamint az iskolai és az egészségügyi ellátások sínylették meg leginkább.
A lap hangsúlyozta, mindez elkerülhető lett volna, ha kormány az elmúlt években felelősen gazdálkodik, és nem szór el több ezer, (becslések szerint 4-5 ezer) milliárd forintot a klientúra támogatására, majd további 2000 milliárdot a választások előtt.
Szintén jelentősen nőnek az állami cégekre fordított támogatások:
99 milliárdról, 474 milliárdra.
Ugyan jól látható és érzékelhető, hogy az oktatási, egészségügyi kiadások rendkívüli mértékben zuhannak, addig a kormány továbbra is bőséggel költ saját kedvelt területeire: 183 milliárd forint megy úgynevezett “vasútfejlesztésekre”.
A júliusi büdzséből az is kiderül, hogy ennek a pénznek a döntő része a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút kiadásait fedezi, ahol a kivitelező konzorcium magyar tagja Mészáros Lőrinc.
2023-ban további 12 milliárdot igényel a Liget-projekt,
a kormányzati kommunikációra 39 milliárdot, “turisztikai-fejlesztésekre” pedig 67 milliárd forintot különítettek el.
(nepszava.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!