Leírtam már egyszer, hogy Bánki Erik a kedvenc fideszes politikusom, mert benne olyan tökéletesen testesül meg a NER mértéktelen mohósága, alpári pitiánersége, és cinizmusa, mint talán senki másban. A Gazdasági bizottság fideszes elnökéről most az derült ki, hogy nem csak politikusként, de vállalkozóként is következetesen képviseli ezt a mentalitást.
A Direkt36 oknyomozó cikke szerint Bánki az előző évtized végén bioetanol üzem létesítésének céljából 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Erdélyben, több mint 250 millió forint értékben. A földek egy részét az RMDSZ-es vezetésű nagyszalontai önkormányzattól vette árverésen. Ezeken egyetlen vetélytársa a saját unokatestvére volt. A politikus azt állítja
„maga is meglepődött rajta”, hogy közeli rokona is részt vett az aukciókon.
Mindenesetre a családon belül nem alakulhatott ki gyilkos licitverseny, mert
a 2016-os értékbecslés szerint 88 millió forintot érő birtoktesteket Bánki mindössze 9,5 millióért vásárolta meg. Bánki arra hivatkozik, hogy a termőföldárak azóta jelentősen emelkedtek. Ez igaz is, csakhogy a román Közjegyzői Unió adatai szerint már akkor is
az átlagos érték feléért jutott hozzá a földekhez.
Ezeket a vásárlásokat aztán hogy-hogy nem, elfelejtette feltüntetni képviselői vagyonnyilatkozatában, amit a Direkt36 érdeklődésére azzal indokolt, hogy a földeket nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta.
Ennél is jóval érdekesebb, hogy miből fedezte a jelentős befektetéseket. Vagyonnyilatkozatából ugyanis az derül ki, hogy megtakarításai messze nem lettek volna elegendőek erre, cégei pedig veszteségesek, vagy csak éppen, hogy nyereségesek voltak. Bánki azt állítja, kölcsönöket vett fel, ám erről dokumentumokat nem tudott mutatni.
A tényfeltáró újságírók így kénytelenek voltak vállalkozásainak pénzügyi beszámolóira támaszkodni, ám az ezekben szereplő tartozások is jóval alacsonyabb összegről szóltak, mint a földek vételára. Erre az ellentmondásra Bánki Erik olyan tökéletes választ adott, amely egykor akár a NER sírfelirata is lehet majd:
“Lehet, hogy valami kimaradt a könyvelési adatokból.”
A földek bezsebelése után Bánki 2008-ban szerződést írt alá a nagyszalontai önkormányzattal vállalta, hogy megvásárolt területen egy 17,6 milliárd forintos beruházás keretében bioetanol gyárat létesít. Az üzemnek 2009 októberéig kellett volna felépülnie, és nyolcvan helyi gazdának adott volna munkát. Csakhogy a gyár soha nem nyitotta meg kapuit. A szerződés szerint határidő túllépés esetén napi 7000 eurónyi kötbért kellett volna fizetnie, ám a nagyszalontai önkormányzat erről 2012 márciusáig nagylelkűen lemondott. Az üzem építése azonban eddigre sem kezdődött el, s a város ekkor már benyújtotta a számlát, amelyet Bánki a korábban potom áron felvásárolt földek visszaadásával egyenlített ki.
A nagyszalontai önkormányzat ezúttal sem volt túl szigorú:
az annak idején 390 ezer euróért megvett földekért cserébe elengedte Bánki cégének több mint kétmilliós eurós tartozását.
Ha azonban azt hisszük, hogy kunszt csupán annyi volt, hogy az ordas nagy bukást a politikus nullszaldósra hozta ki, akkor nem ismerjük eléggé e NER-t. Bánkinak ugyanis volt egy másik erdélyi cége is, amelyet szintén felszámolt, és a vállalkozás által birtokolt földeket
több mint tízszer annyiért adta el, mint amennyiért megvette, s így mintegy 90 milliós nyereséggel (!!!) szállt ki a becsődölt 17 milliárdos projektből.
Bánki korábban többek közt azzal került be a hírekbe, hogy a gazdasági Bizottság elnökeként ő nyújtotta be azt a javaslatot, amelynek értelmében a Nemzeti Bank alapítványaiba átpakolt 250 milliárd forintnyi vagyon „elvesztette közpénz jellegét.”
Júniusban már kaphattunk egy röpke betekintést a politikus zseinális üzleti modelljébe. Akkor derült ki ugyanis, hogy egyik cége 140, egy násik 49 millió forintos bevételre tett szert úgy, hogy egyetlen aklamazottjuk sincs.
Emberünk könyékig benne volt a kötvénybizniszből irgalmatlan profitot húzó cégek kiválasztásában, és oroszlánrészt vállalt a lakástakarékok két nap alatt véghezvitt kivégzésében is. Legemlékezetesebb produkciója azonban kétségtelenül az volt, amikor júniusban az Echo Tv-ben, hogy az országgyűlési képviselők megérdemlik a fizetésemelést, mert a magyarok már annyira jól élnek, hogy ebből a politikusoknak is illik juttatni valamit végre.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
